Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 8 (208. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1016 szigorítást. Az adóterhek csökkentése bizonyos mértékig tompítja a jövedelemeltitkolásban való érdekeltséget. Javaslataink egyidejűleg magukban foglalják a jogkövető magatartásra való késztetés erősítését, a megelőzés, az ell enőrzés és a behajtás hatékonyságának, színvonalának növelését. A jogsértés szankciórendszerének a korszerűsítését, az ellenőrző szervek tárgyi és személyi feltételeinek érdemi javítását, továbbá a jogorvoslati rend egyszerűsítését és időigényének érdemi c sökkentését is meglépjük. E módosítási javaslataink nagy része a később tárgyalandó, adóigazgatási eljárásról szóló törvényben jelenik meg, illetve a költségvetési tervezőmunkában vettük figyelembe - a lehetőségek határain belül - az ellenőrző szervek mege rősítésének a forrásigényét is. Tisztelt Ház! A vállalkozások adózási feltételei módosításának elemei - e néhány indokolt szigorítástól eltekintve - kedvező irányúak, a tőkefelhalmozást és a beruházásokat ösztönzik. Mielőtt az adórendszerbeli változtatások ra részletesebben kitérnék, szeretném figyelmüket ráirányítani azokra az általános folyamatokra és intézkedésekre, amelyek révén a vállalkozási szféra működési feltételeinek javulása várható 1997ben. A kereslet általános visszafogására irányuló központi i ntézkedés '97re nem várható, az infláció és a kamatszint csökken, a vállalkozások felhalmozásra fordítható kiadásai nőnek. A jövő évi gazdasági folyamatokból kiindulva a vállalkozási szektorban a felhalmozási célú saját források erőteljes, közel 50 százal ékos további bővülése várható, így körülbelül 350 milliárd forint összegű sajátforrástöbblet prognosztizálható. Enyhülnek a vállalkozások közterhei és egyéb befizetési kötelezettségei, a társadalombiztosítási, a vám- és vámjellegű terhek mérséklődése és a dózási feltételeik érzékelhetően kedvezőbbé válása révén. A teljes képhez azonban hozzátartozik az is, hogy a közterhek egyenletesebb eloszlását eredményező intézkedések nyomán bekövetkező változások azok számára jelentik a közterhek mérséklődését, akik az okban eddig is tisztességes részt vállaltak. Azoknál a vállalkozásoknál, amelyek a kötelezettségek elkerülésére módot nyújtó lehetőségekre építettek, a tervezett változtatások a feltételek szigorodását eredményezik. De meggyőződésem szerint ez így van rend jén. A vállalkozások adózásában jelentős módosításokat tartalmaz a két adótörvény tervezete. A két adónem vállalkozóinál a bevételek és költségek számbavétele azonos elvek szerint történne, értve ezalatt az értékcsökkenési leírás egységes és kedvezőbb elsz ámolási szabályait is. Az azonos elvek szerint kimutatott vállalkozói nyereség után mindkét adónemben igen kedvező, mindösszesen 18 százalék lineáris adót kell fizetni. A vállalkozás fejlesztésére, bővítésére fordított nyereséget más adó, társadalombiztosí tási járulék nem terheli. A 18 százalékos adót mindkét adónemnél csökkentik a különböző adókedvezmények, melyek köre '97ben még bővül is, például a szállodaberuházásokkal, a kiemelt térségekben, vállalkozási övezetekben megvalósuló infrastrukturális beruh ázásokkal, valamint a kutatási, műszaki fejlesztési ráfordítások adókedvezményével. (9.40) Külön, esetenként megemelt kedvezmények ösztönzik például a szakképzésben való részvételt, a frissen végzett szakképzett fiatalok és munkanélküliek foglalkoztatását. Az adókedvezmények jelentőségét feltétlenül hangsúlyozni kell, miután azok hatására a 18 százalékos lineáris adó mellett a megtermelt nyereséget valójában, átlagosan mindössze 11 százalékos adó terheli. A kedvezményeket a kormány üzenet értékűnek szánja, ezzel is alátámasztva a vállalkozások számára kiszámítható, stabil adózási feltételek biztosítására irányuló szándékának komolyságát. A költségelszámolási lehetőségek szigorítására tett javaslatok, amelyek célja, hogy a vállalkozás költségei között az adóa lap terhére ne lehessen a vállalkozók személyes kiadásait - például üzletinek álcázott külföldi üdülések költségeit - elszámolni; illetve hogy a vállalkozók ne az adóbevételek rovására növeljék üzleti kiadásaikat pazarló módon, például egy közepes lakás ár át meghaladó értékű személygépkocsi vásárlásával és fenntartásával.
