Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 8 (208. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1015 Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A mai nap programja a futárpostában kiküldött napirendi ajánláshoz képest a következők szerint módosul: további módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében a foglalkoztatás elősegítésé ről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. számú törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat általános vitája csak a határozathozatalokat megelőzően zárul le. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CX VII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Most soron következik a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. sz ámú törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának megkezdése . Az előterjesztéseket T/3091. és T/3092. számokon, a bizottságok ajánlásait T/3091/16. és T/3092/3135. számokon kapták kézhez. Elsőként megadom a szót dr. Medgyessy Péter pénzügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A személyi jövedelemadó 1997. évi módosítási javaslatairól, illetve a társasági adóra és az osztalékadóra kidolgozott törvénytervezet elfogadásáról különkülön kell majd dönteniük. Igen fontos azonban, hogy a beterjesztett javaslatok egy egysé ges koncepcióba illesztve kerültek kidolgozásra. Ennek során a belső és a nemzetközi jogharmonizáció szándéka is vezérelt minket. Ez nemcsak az egységes szabályozási elvek tekintetében, de a két jövedelemadó mértékeinek összehangolt kialakításában is megny ilvánul. Mindebből következik, hogy a módosítások nyomán pozitív változások akkor várhatók, ha a jelzett összhang a két adótörvényre önállóan hozott döntések után is fennmarad. A '97. évi módosítási javaslatok elvi kiindulá si alapja, hogy az adórendszernek a bevételek biztonságos garantálása mellett segítenie kell a gazdaságpolitika kiemelt céljait, vagyis a stabilizációs és antiinflációs irányzat folytatását, az államháztartás újraelosztó szerepének a csökkentését, párhuzam osan a vállalkozási szektor fejlődése érdekében, összességében és eredményében egy olyan kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági növekedési folyamat beindítását, melynek alapja az export és beruházások dinamikus növekedése. Ezzel összhangban a két jöved elemadó terén javasolt változtatások a következők szerint kerültek kidolgozásra. Először: a gazdaságban hasznosuló tőkék felhalmozásának és a megtakarításoknak az ösztönzése a vállalkozások számára kedvezőbb adózási feltételek biztosítása azáltal is, hogy a megtermelt nyereséget mindaddig, amíg az a magyar gazdaságban finanszírozza a termelő célú felhasználást, csak igen alacsony adó terheli. Több adót csak akkor kell fizetni, ha a tőkét a vállalkozásból kivonják, és külföldre viszik. Másodszor: a közteherv iselés aránytalanságainak csökkentése. Ehhez kapcsolódóan a lakosság széles rétegeit érintő progresszív adóterhek mérséklése, a személyi jövedelemadóban a családi elemek figyelembevétele. Harmadszor: az árnyékgazdaság és feketegazdaság terjedelmének szűkít ése, mely magában foglalja az adóelkerülésre, illetve a valóságosnál kisebb jövedelemadóalap kimutatására módot nyújtó jogszabályi kiskapuk további szűkítését, a vállalkozások egymás közötti készpénzforgalmának a korlátozását, valamint az adóalapot csökke ntő költségek elszámolásánál a
