Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 8 (208. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. SZABÓ IVÁN (MDNP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes):
1007 DR. SZABÓ IVÁN (MDNP) : Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Varga Mihály képviselőtársam felszólalásával összefü ggésben (Érthetetlen beszélgetések a képviselői padsorokban.) nem kívánok most utalni arra, hogy a privatizációs történetnek azt sikeroldalát, amelyről tegnap is hallottunk ebben a Házban, amely a készpénzes privatizációt preferálta a korábbi időszak hitel ben, kárpótlási jegyben, különféle pénzkímélő eszközökkel való, magyar polgárosodást elősegítő privatizációval szemben, egyetlenegy dologra szeretnék ma utalni, nevezetesen arra, hogy a privatizációs folyamatban az intézményes eljárástól eltérő, egyedi, ké zivezérlésű beavatkozások mit jelentenek. Varga Mihály képviselőtársam említést tett a nemzetközi szempontból nagy botrányt kavart HungarHotelsügynek a kapcsán. Azonban szeretném ehhez hozzátenni, hogy a HungarHotelsügyben az indokolás is úgy volt, ahogy az előbb hallottuk, hogy egy kedvezőtlen eladással kapcsolatban történt miniszterelnöki beavatkozás, és azóta pedig a HungarHotels privatizációja megtörtént. Megtörtént pedig úgy, ahogy a Világgazdaság című lapban olvashattuk, hogy ez az akkori eladáshoz képest a magyar állam számára egy 8 milliárd forint értékű bukást jelentett. Meg kell mondjam, a Néppárt szakértői átszámolták a Világgazdaságnak a dolgát, és lepucérítottak róla minden olyan tényezőt, ahol felmerülhet a kétség, hogy csak vélelmezhető fikt ív bevételek jelennek meg ezen az oldalon, de nem tudtunk 4 milliárd alá menni, mint amennyit az állam ezen az egyetlen ügyön, azon az úton, hogy a miniszterelnök úr beleavatkozott, bukott. Hozzá szeretném tenni, hogy ezt a 48 milliárd közötti összeget ak kor tudjuk világosan értékelni, ha a napjainkban oly nagy port felkavaró kórházi szanálás és az ez évi kórházadósságokkal tesszük össze. Ebből az egyetlenegy tételből valamennyi magyar kórház ez évi adósságát ki lehetett volna fizetni. Ezért nem tartjuk mi sem sikertörténetnek a privatizációt. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. A Kereszténydemokrata Néppárt részéről szólásra jelentkezett Surján László úr. Megadom a szót. (9.00) DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Két megjegyzést szeretnék a témával kapcsolatban tenni. Az egyik: ha mérlegre tesszük az elmúlt időszak privatizációs dolgait, akkor egy érdekes időgörbét érdemes fölvenni. Abban azt látjuk, hogy egy hosszú időn keresz tül visszafogottság érvényesült. A privatizációról úgy szokták mondani, hogy "leült" egy időszakra. Utána a fölgyorsulás óhatatlanul együtt kell járjon bizonyos problémákkal, hibákkal, gondokkal, bajokkal, és el kell gondolkodni azon is, hogy miért zajlott le olyan lassan az első szakasz és miért futott föl a dolog azután később. A másik megjegyzés, amit tenni szeretnék - tegnap más vonatkozásokban már előkerült , hogy a hét végén az Európai Kereszténydemokrata Unió egy kongresszust tartott, ahol egy által ános programnyilatkozatot fogadott el. Annak egy summázatát, egy gondolatát szeretném a tisztelt Házzal megismertetni. A gondolat lényege pedig a következő: a privatizáció a középkeleteurópai térség egyik legfontosabb gazdasági átalakítási folyamata, a l eállítása nagyon veszélyes, a körültekintés hiánya nagyon nagy bajokat okoz. Itt van a lényeg, amit mondani szeretnék. Két feltétel van: a privatizációnak tisztességesnek kell lennie és tisztességesnek kell látszania. Ez a két dolog nem teljesen egyforma, mert lehet tisztességes egy privatizáció úgy, hogy nem annak látszik, és látszhat annak, ha nem tisztességes. Azt gondolom, hogy itt, nálunk jelen pillanatban mindkettővel baj van. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr . Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Dávid Ibolya frakcióvezetőhelyettes asszonynak, Magyar Demokrata Fórum.
