Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. szeptember 3 (197. szám) - Az országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
997 Elnök ú r, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Románia ismét engedélyezte a kolozsvári magyar főkonzulátus megnyitását. Romániában, Kolozsvárott ismét van magyar nyelvű egyetem. A román állam úgy döntött, hogy visszaadja az egyházaktól és a közösségektől e lvett iskolákat és egyéb javakat. Romániában amnesztiát kaptak mindazok, akik 1989 után az általunk is ismert marosvásárhelyi és egyéb okok miatt ártatlanul börtönbe kerültek. És még folytathatnám azoknak a kedvező és bizalomerősítő lépéseknek a sorát, ame lyekre nem került sor. Ha meg nem került sor, akkor el kell gondolkozni külügyminiszter úrnak azon a megnyilatkozásán, hogy az ellenzék az, amely ebben a részletes vitában visszatetsző módon viselkedik, nem pedig azok a kormánypárti képviselők - köztük fra kcióvezetőhelyettesek is , akik nevetgélnek, vicceket mesélgetnek, és hátat fordítanak a szónoknak. Én úgy gondolom, hogy formában is eleget kell tennünk annak a kötelezettségnek, ami a Házban a képviselők számára jogi előírás is. Azok a módosító javasla tok, amelyeket megpróbáltam elfogadtatni a külügyi bizottsággal, részben benne vannak az alapszerződéstervezet szövegében. Csak nem olyan megfogalmazásban, amely a számonkérhetőséget biztosíthatná. Illetőleg összehasonlítván a szlovák alapszerződéssel, el gondolkodtató, hogy miért másként kerültek megfogalmazásra. Én tudom, hogy a nyári vakáció után elég kellemetlen dolog hajnali fél kettőkor akár összehasonlító szövegelemzést is végezni a szlovákmagyar és a románmagyar alapszerződés szövege között, és ut alni arra, hogy ennek a módosító javaslatnak - amikor egyéni és közösen gyakorolt, csoportosan gyakorolt jogokról szól - mi a lényege. Én arra kérem képviselőtársaimat, akiket ez a téma érdekel, vegyék elő a szlovákmagyar alapszerződést, tegyék mellé a ro mánmagyar alapszerződésnek a tervezett szövegét, és észre fogják venni azt az ordító különbséget, ami egyértelműen bizonyítja, hogy igenis a magyar állam sajnos meghátrált. Igenis a magyar állam sajnos olyan dolgokról mond le, amelyek a Romániában élő mag yarság számára létfontosságúak. És ezekről nem mondott le a szlovákiai magyarság esetében. Ezért ezen szerződés esetében nemcsak a romániai magyarokról van szó, hanem a felvidéki magyarokról is. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Egy alapszerződés, ha a kis h atáron túli kisebbségekről rendelkezik, akkor okvetlenül meg kell kérdezni a határon túli kisebbségeket, hogy azok a jogok, amelyeket biztosít nektek ez a szerződés, jó nektek, vagy nem jó nektek? Mert ha nem jó nekik, akkor miért adjuk mi ezt számukra? Ez egy speciális szerződés, amely két állam viszonyában oly módon rendelkezik a másik államban élő kisebbségről, hogy az a kisebbség nem tud igazából érdemben beleszólni ebbe. Sajnos a kormánynak az a politikája, hogy nem vette figyelembe ezeket a javaslatok at, amelyeket én vissza szeretnék hozni a módosító javaslatommal, egyben a belpolitikájára is utal a kormánynak, mert ugyanúgy átlép a magyar választók feje fölött, és korábbi ígéretét megszegi, ahogy megszegi az RMDSZnek tett ígéretét, hogy aktívan be fo gja vonni a szövegtervezet elkészítésébe, s a végleges jóváhagyásába. Én nagyon figyelmébe ajánlanám kormánypárti képviselőtársaimnak, külügyminiszter úrnak, miniszterelnök úrnak, hogy amikor megteszik azokat a meglehetősen magabiztos nyilatkozatokat, hogy mindenáron alá fogják ezt a szerződést írni, akkor nézzék meg a mai Népszavát, amely közöl egy statisztikát, hogy a magyar lakosság 71 százaléka nem bízik a kormányban, vagy nagyon nem bízik a kormányban. (Moraj az MSZP padsoraiban.) A magyar lakosságnak a 81 százaléka azt mondja, hogy egyáltalán nem elégedett, vagy kisebb részben elégedett a kormány tevékenységével. Kár ezt a statisztikát tovább rontani, képviselőtársaim, s el kellene gondolkozni azon, hogy az az önhittség, amely valóban jellemzi önöket, az megalapozotte, vagy sem. Történelmi felelősségről szóltak már ezen a napon igen sokan. Én nem akarok ebben a kérdésben hosszan szónokolni. De ha önök nem veszik észre, hogy annak a résznek az alapszerződésből való
