Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. szeptember 3 (197. szám) - Az ülés napirendjének, időtartamának és időkeretének elfogadása - A Magyar Köztársaság és Románia között kötendő alapszerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KATONA TAMÁS (MDNP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
962 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Független Kisgazdapárt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a FideszPolgári Párt és a Magyar Demokrata Fórum által előterjesztett önálló képvise lői indítvány határozati javaslat formájában javasolta a Magyar Köztársaság és Románia között kötendő alapszerződés ügyében, hogy egyrészt az Országgyűlés előzetes hozzájárulásának birtokában kössön csak szerződést a Magyar Köztársaság kormánya, másrészt f elhívja a kormányt, hogy a szerződés tartalmát illetően folytasson további tárgyalásokat. (20.40) A tárgyalásoknál vegye figyelembe a romániai magyar szervezetek véleményét, harmadsorban pedig indítványoztuk, hogy a tárgyalás eredményeként a Magyar Köztárs aság kormánya törekedjék olyan tartalmú szerződés megkötésére, amely a romániai magyarság részére biztosítja az európai normáknak és a nemzetközi szerződéseknek megfelelő autonómia és kollektív joggyakorlás lehetőségét. A három kérdéskört illetően részlete s tárgyalást folytatott a Ház, az általános vitát lefolytatta. A mi megítélésünk szerint semmi olyan nem hangzott el a kormányoldalon, amely az előterjesztők véleményét megváltoztathatná, ellenben sajnálatos módon megállapíthattuk, hogy az első előterjeszt ést illetően a Magyar Köztársaság kormánya változatlanul azon a hatalmi arrogancián alapuló véleményén volt most a megbeszélés kapcsán is, amelyet úgy fejtettek ki korábban, hogy függetlenül mindenféle egyéb véleménytől, a többségi véleményt ők érvényesíte ni fogják, és ezt a szerződést aláírják. Ami a második javaslatunkat illeti, hogy a szerződés tartalmát illetően folytasson további tárgyalásokat a kormány, itt sajnálatos módon meg kell állapítanom, hogy erre már eleve nem kerülhetett sor, azért, mert his zen olyannyira nem vette figyelembe a romániai magyar szervezetek véleményét, hogy még arra sem volt hajlandó, hogy a mai napon a plenáris ülés előtt meghallgassa az RMDSZ elnökét, pedig a házbizottság előtti vitából is egyértelműen következett, hogy ellen tétes a meggyőződése az ellenzéki pártoknak és a kormányzati oldalnak, hogy tulajdonképpen az RMDSZnek mi is az álláspontja. A harmadik kérdéskört illetően pedig, hogy törekedjék olyan tartalmú szerződés megkötésére, amely az európai normáknak megfelelő a utonómia és kollektív joggyakorlás lehetőségét biztosítja. Úgy gondolom, hogy egyértelmű választ ad az a tény, hogy a lábjegyzet, amely mindenfajta ilyen jog gyakorolhatóságát kiiktatja az alapszerződésből, ezzel kapcsolatban semmiféle magyarázatot nem tud ott adni sem a miniszterelnök úr, sem a külügyminiszter úr. Azok az érvek, amelyeket felhoztak, hogy egy rossz szerződést miért kellett még tovább ellehetetleníteni ezzel a lábjegyzettel, ez semmiféle magyarázatot nem kapott. Nem kaptunk választ arra a fel vetésünkre sem, hogy miért kell sietni két hónappal a romániai választások előtt egy ilyen rossz szerződés megkötésével, amikor ez a szerződés a magyarság javára semmi olyan kedvező fordulatot nem hoz, ami miatt nekünk sietnünk kellene, vagy egyáltalán ezt a szerződést meg kellene kötnünk. Sőt, arra a felvetésre sem nyilatkozott a Magyar Köztársaság kormánya, hogy miként értékeli azt a tényt, hogy a romániai kormánynak most már csak 30 százalékos támogatottsága van a Házon belül a most bekö vetkezett kormányrobbanás miatt, ami egyértelműen a magyar alkotmány értelmezése szempontjából egy olyan helyzetet eredményezett, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányának 39/B §a értelmében ilyen helyzetben a magyar kormány ügyvezető kormányként működhetne csak, tehát nemzetközi szerződést nem köthetne. Ha pedig a mi alkotmányunk előírása szerint a mi kormányunk ilyen helyzetben nem köthetne nemzetközi szerződést, vetette fel Orbán Viktor teljes joggal, (Dr. Szabó Zoltán államtitkár: Éljen!) akkor milyen al apon kívánunk szerződést kötni egy olyan országgal, amelynek a kormánya a Magyar Köztársaság alkotmányának 39/B §a alá eső helyzetben van. Tehát az időpont nem felel meg, alkotmányos aggályaink vannak, ha pedig a szövegből indulunk ki, akkor azt kell mond anunk, nemcsak az időpont nem felel meg, nemcsak alkotmányos aggályaink
