Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. szeptember 3 (197. szám) - Az ülés napirendjének, időtartamának és időkeretének elfogadása - A Magyar Köztársaság és Románia között kötendő alapszerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - NÉMETH ZSOLT (Fidesz):
963 vannak, hanem a szöveg sem megfelelő a számunkra. Egyszerűen nem értjük, hogy miért nem ér rá a Magyar Köztársaság kormánya megvárni a romániai választásokat, hacsak nem az az indoka e nnek a sietségnek, amelyet Katona Tamástól hallottunk, hogy bár Melescanu külügyminiszter úr (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) időközben Iliescu elnök úr kampányfőnökévé emelkedett, de hát ő még mindig csak a második ka mpányfőnök, mert az első Horn Gyula. Engedjék meg, befejezzem a mondatomat. Én úgy gondolom, hogy ráértünk volna a romániai választások után a szerződések szövegét újra tárgyalni, esetleg egy számunkra kedvezőbb feltételrendszer között. Ennek az elmulasztá sa történelmi bűn, amelyet ön követ el, Horn miniszterelnök úr, Kovács külügyminiszter úr és a tisztelt kormánytöbbség. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm. Megadom a szót Németh Zsolt képviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. NÉMETH ZSOLT (Fidesz) : Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt szeretném kifejezni örömömet, hogy sor kerülhetett egyáltalán erre a vitanapra. Még egyszer szeretném megköszönni az RMDSZ képviselőinek, hogy végighallgatták ezt a vitát, és azoknak a h atáron túli magyar képviselőknek, egyházi személyeknek, politikai vezetőknek, akik eljöttek erre a tárgyalásra. Remélem, hogy a magyarmagyar csúcstalálkozó során - adott esetben már holnap - Pápán hasznát tudjuk venni az itt elhangzott érveknek. Szeretném a külügyminiszter úrnak a figyelmét felhívni arra, hogy nem felel meg - megítélésünk szerint - a valóságnak az az állítása, hogy az RMDSZnek és az ellenzéknek a véleménye bármilyen lényeges tartalmi kérdésben különbözne, a mi álláspontunk lehet, hogy ret orikailag eltér az RMDSZnek az álláspontjától, de az RMDSZ Operatív Tanácsa által megfogalmazott tartalmi kritikákkal értünk egyet az alapszerződés vonatkozásában, és semmilyen attól eltérő kritikát mi itt az elmúlt hat óra folyamán sem a Fidesz, de tudto mmal több más ellenzéki párt sem fogalmazott meg. Nem azt mondtam, hogy senki nem fogalmazott meg. Másodszor is szeretném felhívni a miniszterelnök úrnak a figyelmét, ő úgy fogalmazott beszéde során, hogy az RMDSZnek több lehetőséget biztosít a jelenlegin él az alapszerződés. Nagyon sokan hangsúlyozták ezt, Bauer Tamás, sokan mások, az RMDSZnél nincs senki illetékesebb ennek a kérdésnek az eldöntésére. Amennyiben ők nem így gondolják, akkor indokolatlan ezeknek az érveknek a hangoztatása a cinikusság vádja nélkül. Harmadszor: nagyon sok minden benne van valóban ebben az alapszerződésben, de ami benne van, az megítélésünk szerint nagyon szűkítő módon értelmezhető, példaként a 1201es ajánláshoz fűzött lábjegyzetet hozhatnám fel, amellyel kapcsolatban félő, h ogy az 1201es ajánlás kipukkad mint politikai eszköz a Magyar Köztársaság külpolitikája számára, és kipukkad a határon túli magyarság számára, mint felhasználható külpolitikai eszköz. Ennek a lábjegyzetnek, ennek a Bukarestben kiherélésnek nevezett folyam at eredményeképpen. Továbbá szeretném hangsúlyozni azt is, hogy félő, hogy az RMDSZ ennek a lábjegyzetnek a következtében nem fogja tudni fenntartani olyan zökkenőmentesen a maga autonómiastratégiáját, amelyet egyébként az elmúlt hat évben meglehetősen ko moly küzdelmek árán kristályosítottak ki. Megjegyezném azt is, hogy önök nagyon nagy győzelemként szokták felmutatni azt, hogy jogi normaként sikerült néhány nemzetközi dokumentumot belevétetni az alapszerződésbe, de ezt már önök elmondták nekünk a szlovákmagyar alapszerződés folyamán is. És hol van belső jogként? (20.50) Megjegyzem, hogy nemzetközi jogi szakértőnk, Kovács Péter említette például a külügyi bizottsági ülésen, hogy meglehetősen komoly jogi alapja van annak, hogy ezek a dokumentumok ne legyen ek belső jogként értelmezhetőek. Hiszen egyszerűen megteheti Szlovákia és Románia, hogy
