Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. szeptember 3 (197. szám) - Az ülés napirendjének, időtartamának és időkeretének elfogadása - A Magyar Köztársaság és Románia között kötendő alapszerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TABAJDI CSABA (MSZP):
918 lehetne az alapszerződésb en. Felvetődik a kérdés, hogy vajon a román fél aláírnáe az alapszerződést abban az esetben, ha neki kellene ugyanígy lemondania a helsinki záróokmány szellemére hivatkozva Európa minden országa számára biztosított egy esetleges békés határrendezés lehető ségéről. Nem tudom elképzelni, hogy ebben az esetben a román fél vállalná az alapszerződés aláírását. Egy nemzetközi szerződés megkötését a két ország között akkor lehetne támogatni, ha az érintett határon túli kisebbségben élő, reálisan gondolkodó és sajá t problémáit a legjobban ismerők azt magukénak éreznék. Sajnos úgy tűnik, hogy az anyaország jelenlegi vezető politikusai feláldozzák az elérhető lehetőségek nagy részét a vélt érdekek oltárán. Nem vagyok meggyőződve arról sem, hogy a románmagyar alapszer ződés aláírásának pillanatától az ukrán és szlovák alapszerződések alkalmazásánál nem a kevesebb lehetőséget tartalmazó román gyakorlatot fogjáke megvalósítani. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Soron következik Tabajdi Csaba, a Magy ar Szocialista Párt részéről, őt követi majd Lányi Zsolt, a Független Kisgazdapárt képviseletében. Megadom a szót Tabajdi Csaba képviselő úrnak. DR. TABAJDI CSABA (MSZP) : Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves hazai és határon túli kisebbségi Vezetők! A mai ren dkívüli parlamenti vitanapon nemcsak e falak között, hanem a televízió- és a rádiókészülékek jóvoltából szerte e hazában és a nagyvilágban velünk együtt töpreng és alkot véleményt számos magyar választópolgár, a Kárpátmedence és a nagyvilág magyarsága. A Magyar Szocialista Párt képviselőjeként és a kormány kisebbségi ügyekben megbízott államtitkáraként szeretném néhány körülményre, mérlegelési szempontra felhívni az önök figyelmét. Megítélésem szerint a magyarromán alapszerződés külpolitikai, kisebbségpol itikai, nemzeti szempontból egyaránt vállalható kompromisszum. A magyarromán alapszerződést az államközi kapcsolatok a kisebbségi lét javítása irányába tett lépésnek, eszköznek tekintjük a sok viszontagságot szenvedett magyarromán kapcsolatokban. Csak a jövő mutathatja meg, hogy mit fog ez az eszköz valójában jelenteni általában a kétoldalú kapcsolatok, de különösen a nemzeti kisebbségek védelme szempontjából. Ennek az alapszerződésnek már most számos értéke van. A megállapodást a Magyar Köztársaság elemi érdekei támasztják alá. Egyes vélekedések szerint az alapszerződések nem képezik előföltételét euroatlanti integrálódásunknak. Erről lehet vitatkozni kormánypárt és ellenzék között, de az vitán felül áll, hogy egymásnak feszülő, a problémák tisztázásának és megoldásának lehetőségét is elutasító országok nem kívánatosak az európai integrációs szervezetek számára. Teljesen egyetértek azzal, hogy senki közülünk nem kockáztathatja meg, hogy kisebbségi szempontból is vállalható magyarromán alapszerződés hiány a miatt esetleg ne kerüljünk az integrálódás első körébe. Ez az alapszerződés fő jelentősége a magyarországi választópolgárok, de a határon túli magyarság számára egyaránt. A dokumentum másik, már e pillanatban is meglévő és vissza is igazolt értékét az ad ja, hogy bebizonyosodott: minden állítás, sőt rágalmazás ellenére Magyarország KözépEurópában nem a békétlenség forrása, jelesen, hogy a határokon túl élő magyarok jogaiért kiállásunk mögött nincs semmiféle hátsó szándék. Magyar részről éppen a határklauz ula elfogadása szabadítja fel erőinket a hatékony kisebbségvédelem érdekében. Alapvetően eddig sem a magyar politikán múlott, s az alapszerződés megkötése után még egyértelműbbé tehető, hogy melyik ország milyen felelősséget visel a kétoldalú kapcsolatok á llásáért. Az is nyilvánvaló, hogy az alapszerződések egy folyamat kezdeteit jelenthetik, hiszen DélTirol esetében is évtizedekre volt szükség a kisebbségi problémák rendezéséhez. Tisztelt Ház! Ami a két stratégiai főirány, az euroatlanti integrálódás és a kisebbségvédelem ügyének egymáshoz való viszonyát illeti, itt azok egyensúlyára, helyes arányokra kell törekednünk. Nem lehet "vagyvagy"ban fogalmazni, csak "isis"ben lehet fogalmazni. Figyelmeztetés lehet számunkra a Szonda Ipsos nemrég lebonyolítot t felmérése, amelynek alapján a magyarországi