Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. szeptember 3 (197. szám) - Az ülés napirendjének, időtartamának és időkeretének elfogadása - A Magyar Köztársaság és Románia között kötendő alapszerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TABAJDI CSABA (MSZP):
919 megkérdezettek 63 százaléka, vagyis többsége egyenlő fontosságúnak ítélte meg az euroatlanti integrálódást és a határon túli magyarok védelmét. A kisebbségügy bármilyen indíttatású, akár jó szándékú túlhangsúl yozása és nem megfelelő diplomácia megjelenítése ellehetetlenítheti Magyarország nyugateurópai mozgásterét. A három és fél milliós kárpátmedencei magyarság gondjaival, érdekeinek védelmével ugyanakkor folyamatosan számolnunk kell. Azt is látjuk, hogy bár az euroatlanti integrálódás lényegesen segíti, de automatikusan nem fogja megoldani ezeket a problémákat. A két stratégiai főirány megoldandó feladatait a magyar politikának folyamatosan és egyidejűleg kell kezelnie. Tisztelt Képviselőtársaim! Kisebbségi szempontból elsősorban a 15. cikkelyről szoktunk beszélni. Nagyon fontos, hogy nemcsak ez jelent az erdélyi magyarság számára fogódzót és kapaszkodót. A két ország gazdasági kapcsolatait általában érintő különböző cikkelyekben igen jelentős lehetőségek re jlenek. A gazdasági kapcsolatok elősegítése, a vámrendelkezések könnyítése, a határmenti együttműködés, az információ és a kulturális termékek akadálytalan áramlása nagyban hozzájárulhat az erdélyi magyarság vállalkozásaihoz, egzisztenciájának megteremtésé hez, polgárosodásához, amiként hasznosak lesznek a magyarországi vállalkozók, kereskedők és a magyarországi románság számára is. Tisztelt Ház! Ez azért nagyon fontos, mert a kisebbségpolitikában még mindig nem kapott kellő súlyt, hogy a romániai magyar köz össég helyzetét az anyanyelv, az anyanyelvi kulturálódás mellett gazdasági pozíciója fogja távlatosan meghatározni. Idehaza sem tudatosítottuk kellőképpen, hogy a magyarromán vegyes tulajdonú vállalatok döntő többségében, közel nyolcvan százalékában ittho n is, Romániában is magyar vállalkozók állnak egymással kapcsolatban sok ezer ember megélhetését biztosítva. Jó lenne, ha ez a gazdasági kapcsolatépítés más országok, például a mai Jugoszlávia esetében is lendületet kapna. Ez is jelzi, hogy a határon túli magyarok közreműködése katalizálja KözépEurópa szétzilálódott gazdaságikereskedelmi szálainak újraszövését. Ez az a terület, ahol különösen összeköthető a magyarországi társadalom és a határon túli magyarság érdekrendszere. Tisztelt Ház! Minden szempontb ól nagyon fontos az Országgyűlés és nem különben az erdélyi magyarság előtt értelmezni a magyarromán alapszerződésnek az autonómiára vonatkozó kitételeit. A dokumentum három autonómiaformát tartalmaz. Azáltal, hogy a román fél elfogadta az 1201. ajánlást, annak 11. cikkelyét, magára nézve kötelezőnek kellett elismernie az autonómia három formájának valamelyikét: vagy a helyi közigazgatás, vagy az autonóm közigazgatás vagy a különleges státusz, más szóval személyi elvű autonómia megvalósítását. A velencei b izottság számos megállapítás mellett expressis verbis kimondja, hogy a különleges státusz perszonális, személyelvű autonómiát jelent. A magyarromán alapszerződés ezt a három autonómiaformát jogként tartalmazza. Választási lehetőséget ad ugyan, de valamely ik forma megvalósítására az adott állam számára mindenképpen kötelezettséget jelent. Ez is bizonyítja azt, hogy nem adtuk föl a határon túli magyarok autonómiatörekvéseinek támogatását. Erre a rendkívül fontos érvre és eszközre hivatkozunk, hiszen a magyar kül- és kisebbségpolitikának ez az egyik legjelentősebb eredménye. A magyarromán alapszerződésbe foglalt eme lehetőség bizonyítja, hogy a kétoldalú dokumentumokban is sikerült a szocialistaliberális kormánynak érvényesítenie a kormányprogramnak az auton ómiára vonatkozó részét, amely a július elején megtartott magyarmagyar csúcs nyilatkozatában is megerősítést nyert. Bizonyos állításoktól eltérően ezen a téren igenis egyértelmű a kormányzati következetesség. (17.00) (Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A romániai magyarság legitim érdekképviseleti szerve, az RMDSZ maga is elismeri, hogy nincs gondja azzal, hogy a lábjegyzet leszögezi a tényt, miszerint a dokumentum nem ró kötelezettségeket a felekre az etnika i alapú területi autonómia létrehozásával kapcsolatban. Vagyis ez nem jelent - a tisztelt Házban elhangzott, hogy ez szűkítést jelent - nem jelent szűkítést.
