Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. szeptember 3 (197. szám) - Az ülés napirendjének, időtartamának és időkeretének elfogadása - A Magyar Köztársaság és Románia között kötendő alapszerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. JESZENSZKY GÉZA (MDNP):
913 kiépíteni, hogy fejlődjenek a kapcsolataink minden oldalról. A tudománytól, a kereskedelem által a mindennapokig, mert nem lehet ezeket a kérdés eket úgy megoldani, ha mint két szomszédvár nézünk egymással szembe kívülről, csak úgy, ha kifejlesztjük a mindennapi kapcsolatokat, és továbbfejlesztjük, ha megteremtjük azokat a lehetőségeket, amelyek mindezt tovább tudják vinni. Ezért azt javaslom, hogy mielőtt még mi - azon a címen, hogy ne folytassunk választási propagandát Románia számára , mielőtt még mi itt véglegesen belekerülünk egy választási propagandába, gondoljuk meg a saját dolgainkat. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Kóródi Már ia) : Köszönöm szépen. Most soron következik Jeszenszky Géza, a Magyar Demokrata Néppárt részéről, őt követi majd Hajdú Zoltán, a Szabad Demokraták Szövetsége képviseletében. Megadom a szót Jeszenszky Géza képviselő úrnak. DR. JESZENSZKY GÉZA (MDNP) : Tiszte lt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Vendégeink! Őszintén csodálom Vitányi Iván képviselő urat, és tisztelem, hogy ilyen nehéz évtizedek után meg tudta őrizni ezt a jóhiszeműséget. Nagyon örülnék annak, ha tudnánk osztani ezeket a reményeket. Minden jó szándékú magyar ember azt remélte, hogy azokban a hetekben, amikor a Kárpátmedencében töltött tizenegy évszázadunkra emlékezünk, erősödni fog nemzetünkben az összetartozás érzése, és közösen próbáljuk keresni azokat az eszközöket, amelyek segítségével az általános elkeseredettség, reménytelenség oldódhat. Távlatot, cselekvési programot, kiutat vár tizenötmillió magyar. Éljen bár határainkon belül vagy kívül. Többségüket a külpolitika annyiban érdekli, hogy a riasztó hírektől hemzsegő világban távol tudjae tartani az erőszakot és a gyűlöletet a magyarságtól. Aki ismeri ezt a népet, az tudja, milyen jó szándékú, hogy náluk nyoma sincs azoknak az indulatoknak és szenvedélyeknek, amelyek közvetlen szomszédságunkban is szörnyű bűnökhöz vezettek. Ezért természe tes lenne, ha mindenki örömmel fogadná a hírt, hogy végre sikerült azzal a szomszédunkkal, Romániával is létrehozni a jószomszédi viszony garanciáit, ahol Magyarország után a legtöbb magyar él. Mi az oka, hogy mégis a leginkább érdekeltek, a Romániában élő magyarok, nemcsak pártjuk és törvényes képviseletük, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, de szinte mindenki - a tanároktól a székely favágókig, a fiataloktól a nyugdíjasokig - szomorúsággal, sőt elkeseredéssel fogadta az államközi szerződés szövegében történt megegyezés bejelentését. Mi az oka, hogy itt Magyarországon azoknak a döntő többsége, akik jól ismerik a romániai magyarok helyzetét, akik gyakran járnak Erdélyben, akik figyelnek arra, mi történik szomszédainknál, azok nem tudnak örülni e szerződé snek? Sőt, eltérő hangon és stílusban, de határozottan ellenzik a szerződéstervezet jelenlegi változatának az aláírását. Ennek az ellenzésnek az okairól szól ez a mai vita. Ezért született meg az előttünk fekvő határozati javaslat. Pártom, a Magyar Demokra ta Néppárt egyetért a javaslattal és annak indokolásával. Megfogalmazásában nem volt módunk részt venni, ezért terjesztünk be két kisebb módosítást, ami nem változtat a javaslat lényegén, de talán tovább erősíti annak érveit. A Néppárt elkötelezett híve an nak, hogy valamennyi szomszédunkkal jó, lehetőleg baráti legyen a viszonyunk, s ehhez az államközi szerződést jó eszköznek tekinti. De meggyőződése, hogy csak jó szerződés alkalmas a kívánt cél elérésére. Nem hisszük, hogy elegendő az egyik fél, a magyarok jó szándéka. Elengedhetetlen, hogy legyen meg a késztetés, a politikai akarat a másik oldalon is. A legtöbb, zömével még az előző kormány által aláírt szerződés esetében, ez a politikai szándék vitathatatlanul, kölcsönösen megvolt. Ez volt a helyzet az uk rán, a szlovén és a horvát szerződés esetében. S ez tükröződött a szerződéseket kiegészítő kisebbségvédelmi megállapodásokban is. Ezek vitathatatlanul hasznára váltak az érintett kisebbségeknek, s aki valóban szívén viseli a sorsukat, az jól tudja ezt.
