Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. szeptember 3 (197. szám) - Az ülés napirendjének, időtartamának és időkeretének elfogadása - A Magyar Köztársaság és Románia között kötendő alapszerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. JESZENSZKY GÉZA (MDNP):
914 Saj nos a szlovák szerződés esetében a politikai jóakarat hiányzott. Ez magyarázza, hogy az aláírás után számos, a szerződésnek mind a szellemével, mind a betűjével ellentétes törvény és egyéb intézkedés született, sőt továbbiak készülnek. Vane jele annak, ho gy a jelenlegi román kormány változtatott volna eddigi magatartásán, és üres deklarációk helyett elindult volna a valódi megbékélés útján? Vagyis megkezdte volna a romániai magyarok régi panaszainak az orvoslását. A szerény kívánságlista ott van a bukarest i kormány asztalán. A tanügyi javaslaton félmillió román állampolgár aláírása is rajta van. De a velünk most szerződni készülő kormány semmi jelét nem adta, hogy méltányolná magyar nemzetiségű állampolgárai kívánságát. Talán majd a szerződés aláírása után? Aki jóhiszeműen ezt remélte, az már megkapta a választ az illetékes minisztertől, aki sietett kijelenteni, hogy szó sem lehet az 1959ben bezárt kolozsvári magyar egyetem helyreállításáról. Mi nem vonjuk kétségbe, hogy a kormánykoalíció képviselői őszinté n kívánják a magyarromán viszony javulását, és az erdélyi magyarság jogos kívánságainak a teljesülését. De attól tartok, önmaguk sem hiszik el, hogy ennek a szerződésnek meglesz ez a remélt eredménye. A Néppárt egyetért azokkal a fenntartásokkal és aggoda lmakkal, amelyeket a tervezettel kapcsolatban az RMDSZ és a Romániai Magyar Történelmi Egyházak vezetői megfogalmaztak. Véleményünk szerint Romániával is csak olyan szerződés aláírásának van értelme, amely egyrészt orvosolja az ott élő magyarok legsúlyosab b panaszait, másrészt jó esélyt ad a két nép közötti kapcsolatok minél szorosabbá és jobbá válására. (16.30) A jelen szerződés egyikre sem nyújt kellő garanciát. Képviselőtársaim és más elemzők a szerződés szövegéből megállapíthatták, mennyire igaza van ut ódomnak, Kovács miniszter úrnak, hogy ez bizony nem egy ideális szerződés. Nemcsak az a baj, hogy az Európa Tanács 1201. számú ajánlása kérdésében elfogadja a pontatlan román értelmezést, s ezzel alkalmat ad olyan következtetések levonására, amelyek komoly károkat okozhatnak, nemcsak a romániai, hanem a másik országokban élő magyar kisebbségeknek is. Sajnos, számos pontban elmarad a szerződés a szlovákokkal tavaly kötött hasonlótól. Még a szerződés ígéretesebb pontjainak értékét is nagyban csökkenti a számo s szűkítő kitétel, jogi kibúvó, valamint az ellenőrzés és a garancia hiánya. A szerződésben nem szerepel és egyelőre semmiféle megbízható ígéret nem hangzott el a magyar egyházak és más intézmények tulajdonát képező, de a kommunista hatalomátvételt követő en elkobzott épületek és vagyontárgyak visszaszolgáltatására, noha erre nézve az Európa Tanácsba történt felvételekor Románia ígéretet tett. Nincs szó a Ceauescu, az egykori diktátor által 1988ban bezárt kolozsvári magyar főkonzulátus újbóli megnyitásáról sem. Amennyiben - mint hallottuk - ennél jobb szerződésre a román fél magatartása miatt nem volt lehetőség, s a nemzetközi közvélemény eléggé világosan látta is, melyik országon múlik a dolog, akkor miért kellett most hirtelen az augusztusi ünnep békéjét megzavarva, tető alá hozni ezt a szerződést? Sajnos magam sem tudom kizárni, hogy a román részről kapott sok diplomáciai pofon ellenére Horn Gyula és kormánya valóban meg akarja támogatni a küszöbön álló romániai választá sokon azokat az erőket, amelyek a jelenlegi rossz helyzetért elsősorban felelősek. De ha jóhiszeműségünkben ezt nem tudjuk elképzelni, akkor hallgassuk a kormány magyarázatát. Azt mondja, hogy a NATOfelvétel és az Európai Integráció érdekében volt sürgős ez a lépés. Én is olvasok újságot, még diplomáciai jelentéseket is kapok, és nem gondolok arra, hogy a jelentésekben szereplő mondatok nem, vagy nem úgy hangoztak volna el. De miről beszélnek nyugati barátaink? Arról, hogy mennyire fontos az euroatlanti i ntegrációra törekvő országok esetében a szomszédsági kapcsolatok javítása, a vitás kérdések rendezése. De azt is mondják, hogy mind a NATOba, mind az Európai Unióba történő felvétel előfeltétele a kisebbségi jogok biztosítása