Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. szeptember 3 (197. szám) - Az ülés napirendjének, időtartamának és időkeretének elfogadása - A Magyar Köztársaság és Románia között kötendő alapszerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. ORBÁN VIKTOR (Fidesz):
903 érző kormány olyan állam kormányával megállapodni ilyen fontos kérdésben, ahol két hónap múlva választások lesznek, nem szokott. Azt kell mondanom, Romániában választási kampány folyik. Ez az alapszerződés nem más román szempontból nézve, mint a román választási kampány egyik legfontosabb kérdése. (Közbeszólás az ellenzék padsoraiból: Úgy van, úgy van!) Nem véletlen, hogy a román sajtó tudósításai szerint a román miniszterelnök és pártja már lényegében a korábbi magyar igények felett aratott győzelemként mutatja be, állítja be és tolmácsolja a román közvéleménynek ezt a szerződést. (Közbeszólás az SZDSZ padsoraiból.) Ez a sz erződés, tisztelt hölgyeim és uraim, nem más, mint egy internacionalista, baráti segítségnyújtás Iliescu politikai kampányához. (Nagy taps az ellenzék padsoraiból.) Kedvezőtlen az időpont továbbá azért is, mert ennek következményei, a választási kampány k övetkezményei nemcsak a legnagyobb román kormányzó pártot, hanem az RMDSZt is érintik. Könnyen lehet - kívánom, hogy ne legyen így, de könnyen lehet , hogy ez a lépés ha megtörténik, kétmilliós magyar közösséget foszt meg nehezen kivívott súlyától. Ráadá sul, tisztelt hölgyeim és uraim, önök is hallhatták a mai híreket: Romániában gyakorlatilag tegnaptól ügyvezető kormány van, de facto. A román kormánynak ebben a pillanatban a román parlamentben 30 százaléka van. A magyar alkotmány a magyar kormány számára mindenkor kizárja egyébiránt, hogy egy de facto ügyvezető kormány szerződést írhasson alá. Persze a magyar alkotmány szabályai nem vonatkoznak a román kormányra. De a mi számunkra, a mi szabályaink mögött lévő megfontolások mégis irányadóak kellenek hogy legyenek. Azért hoztuk ezt a szabályt, mert nyilvánvaló, hogy ilyen esetben nem a józan mérlegelés szabályai szerint köt egy de facto ügyvezető kormány szerződést. Ezért nekünk egy más de facto ügyvezető kormánnyal sem szabad, megítélésem szerint, ilyen sz erződést kötni. (Közbeszólás az ellenzék padsoraiból: Úgy van! - Nagy taps az ellenzék oldaláról.) A módszerről, tisztelt hölgyeim és uraim. Miért nem tudjuk elfogadni azt a módszert, ahogyan a magyar kormány a szerződést meg kívánja kötni? Először is: mi úgy hittük és szeretnénk még mindig hinni, hogy a magyarmagyar csúcs egy olyan esemény volt ezelőtt néhány héttel, amely esélyt jelentett arra, hogy a magyar külpolitika ismét valami teljes parlamenti, ha úgy tetszik, hatpárti konszenzuson nyugodjék. Ez a lépés, vagyis hogy a magyarmagyar csúcs összehívása nem előzte meg a magyar kormány kötelezettségvállalását - ígéretekben legalábbis , ez mindenképpen visszalépést jelent a korábbi, néhány héttel ezelőtti helyzethez képest. Másodsorban: úgy gondoljuk, h ogy ilyen szerződést bármelyik magyar kormány csak akkor írhat alá, ha az erdélyi magyarság politikai képviselőinek hozzájárulását ehhez megszerezte. Úgy gondoljuk - bármennyire nevetséges is az önök számára, mi mégis komolyan gondoljuk , annak a kérdésne k az eldöntése, hogy egy szerződés az Erdélyben élő magyar kisebbség számára előnyökkel jár vagy nem, növelie a mozgásterét vagy szűkíti, nos, ennek a kérdésnek az eldöntésében a magyar miniszterelnök és a magyar külügyminiszter, a magyar kormány egyetlen tagja sem illetékes, csak az RMDSZ illetékes ezt eldönteni. (Taps az ellenzék padsoraiból.) Nagyon kérem önöket, kormánypárti képviselő hölgyek és urak, ne adjanak maguknak lélekben lelkiismeretük alól felmentést azzal, hogy jót tesznek. Higgyék el, akko r tesznek jót, ha az erdélyi magyarok azt mondják, hogy ez a lépés jó. Ha az erdélyi magyarság azt mondja, hogy még tárgyalni kell, akkor nem szabad aláírni, hanem tovább kell tárgyalni a szerződést. Lehet azon vitatkozni, hogy az RMDSZnek vagy bármely, h atáron túli szervezetnek vane vétójoga. Jogi értelemben persze nincsen. Nem is tekinteném ezt vétójognak. Jogilag ez képtelenség lenne - önöknek igazuk van. De minden magyar kormány előtt nyitva áll a lehetőség, hogy maga határozza meg azokat a politikai - még egyszer mondom, politikai és nem jogi - szempontokat, amelyek szerint aláír egy szerződést. Önök vállalhatják azt a politikai szempontot, hogy csak az RMDSZ jóváhagyásával, támogatásával írják alá a szerződést. Ez az önök szabad döntése. Nem a magyar alkotmány, nem a jogrendszer zárja ezt ki, hanem az önök akarata hiányzik ehhez.
