Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. szeptember 3 (197. szám) - Az ülés napirendjének, időtartamának és időkeretének elfogadása - A Magyar Köztársaság és Románia között kötendő alapszerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HORN GYULA miniszterelnök:
899 Úgy gon dolom, nekünk nem a Vatrát, nem Mečiart, és nem Iliescut kell meggyőznünk európaiságunkról, hanem a magyar nemzetet, a határon túli magyarokat, mert Erdély nélkül Magyarország számára sem létezik Európa. Erdély is Európához tartozik. (Taps az ellenzék pads oraiból.) Végül egy mondat, hiszen nemsokára vendégünk lesz a pápa. Azt gondolom, az ő megnyilatkozásai mindig is elgondolkodtathatják azokat, akik ezért a régióért valóban aggódnak. Ő mondta 1991ben, debreceni látogatása alatt a következő mondatot, ami valamennyiünk számára irányt mutató lehet: "Európa új arculata nehéz vajúdások árán születik meg szemünk előtt. A magyar nemzet azt kutatja, hogyan határozza meg céljait a Közép- és KeletEurópában bekövetkezett óriási változások után. Mi, keresztények a l egjobb szolgálatot most azzal tehetjük, hogy újból közösen teszünk tanúságot azokról a keresztényi értékekről, amelyek Európa és Magyarország alapjait megvetették." Ilyen szellemű alapszerződést várunk. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiból.) (Az elnöki széket dr. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke foglalja el. Jegyzők: dr. Trombitás Zoltán és Tóth István) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Horn Gyula miniszterelnök úrnak. HORN GYULA miniszterelnök : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Urak a határon túlról és a határon belül! Én ezzel a rendkívüli vitanappal kapcsolatban szeretném hinni, hogy az ellenzék komoly felelősségérzete kezdeményezte ennek összehívását. Én nem kételkedem ebben. Megértem azokat az érzelmi töltésű felszólalásokat is, amelyek itt ma elhangzottak. Azért értem meg, mert azt hiszem, ha arra a sok történelmi igazságtalanságra gondolunk, ami a magyarságot érte az elmúlt évtizedek során, akkor sokunkat elfog az indulat, a szomorúság. (15.10) Giczy Úr! Remélem, amit a balkáni országokkal kapcsolatban mondott, az a retorikai munkásságának a része, és nem a politikaié. Érzelmekkel és indulatokkal, hölgyeim és uraim, nem lehet politizálni. Sem kormánynak - hozzá szeretném ten ni , sem egy ellenzéknek. Hiszen önök ugyan nem viselik a kormányzati felelősséget, de felelősséggel tartoznak azért, hogy ez a közvélemény hogyan vélekedik rólunk, mindannyiunkról, a parlamentről. Nagyon kérem, hogy ezt is vegyék figyelembe a megnyilatko zásaik során. Nekünk, a kormánynak és a parlamentnek szélesebben, azt kell szem előtt tartani, hogy mi a döntő, ami szolgálja az ország, a nemzet, beleértve ebbe a határon túli magyarság érdekeit is. Ez az alapvető. Nos, hadd mondjam el önöknek azt, hogy megítélésem szerint Magyarország egy olyan ritka történelmi helyzetben van, amikor a nemzet érdekei teljes összhangban vannak a nemzetközi közösség érdekeivel. Nagyon ritkán fordult elő ilyen helyzet, méghozzá azzal a nemzetek közösségével, amely a demokratikus országokat képviseli. Ezt is szíves figyelmükbe ajánlom. Ez az érdek - ezek között első helyen - a történelmi megbékélést jelenti. Nemzetközi és nemzeti érdek, magyar érdek, hogy KözépKeletEurópa, benne Magyar ország és szomszédai, ne legyen a konfrontációnak, a viszályoknak a színtere. Közös érdek, nemzetközi és hazai, szomszédsági érdek, hogy megtegyünk mindent annak érdekében, hogy helyreállítsuk ennek a régiónak a jó hírnevét. Hangsúlyozni szeretném, ez már nemcsak kormányzati, hanem parlamenti felelősség is. Közös érdek az, hogy a vitás kérdéseinket - mert sok van ilyen, és az alapszerződés után is lesznek ilyen
