Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. szeptember 3 (197. szám) - Az ülés napirendjének, időtartamának és időkeretének elfogadása - A Magyar Köztársaság és Románia között kötendő alapszerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HORN GYULA miniszterelnök:
900 kérdések - európai módon, az európai normákkal és követelményekkel összhangban rendezzük, végre a nnyi sok évtized után. Az is közös érdek, és ez nemcsak a kül, hanem a belpolitikára is vonatkozik, hogy ne ismételtessük meg már a társadalommal azokat a történelmi leckéket, amelyeken egyszer már keresztülment, amelyeket a társadalom már végigélt. Nem e gy bukott társadalom ez a mai társadalom. Hangsúlyozni szeretném, mi össze akarunk fogni a határon belüliekkel és kívüliekkel - minden bekiabálás ellenére , hogy kibékítsük őket itt belül és kívül, a múlt sérüléseivel és sérelmeivel szemben. Tisztelt Hölg yeim és Uraim! Talán először fordul elő hosszúhosszú évtizedek óta, hogy közös magyarromán érdek van arra, hogy megbékéljünk egymással. Mert közös érdekünk az, hogy ez a térség stabil és biztonságos legyen. (Általános moraj.) Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Elnök Asszony! Én végig figyelemmel hallgattam önöket, kérem, ugyanezt számomra is biztosítsák! Tehát közös érdekünk, hogy ez a térség stabil és biztonságos legyen. Közös érdek a nacionalizmus, a szélsőséges irányzatok, törekvések elleni fellépés is. Hangs úlyozom, aláhúzni kívánom, hogy a nacionalizmus európai jelenség, sőt világjelenség. Különböző a megjelenési formájának a súlya, befolyása. De tény, hogy a demokratikus nemzetek közössége kötelezővé tette a parlamentek és kormányok számára a nacionalizmuss al, a szélsőségesekkel szembeni fellépést. Meg kell mondanom önöknek azt is, hogy nagyon sok keserű tapasztalattal rendelkezik a demokratikus nemzetek közössége, éppen a délszláv háború kapcsán, hogy hova vezethetnek a szélsőséges nacionalista törekvések, micsoda tragédiákat és károkat okozhatnak. Éppen ebből kiindulva, közös nemzeti és nemzetközi érdek, hogy fejlesszük a magyarromán kapcsolatokat. A határon túli magyarságnak is ez szolgálja az érdekeit. Az elmúlt hét esztendő alatt duplájára nőtt a két or szág között az árucsereforgalom. 1750 vegyes vállalat működik jórészt Erdélyben, vagy erdélyi hatáskörben. Növekszik a magyar tőkebefektetések összege Romániában, ezen belül Erdélyben, hogy újabb határátkelőhelyeket nyitottunk meg, hogy végre hozzáláttunk olyan több, sokéves probléma rendezéséhez, mint a környezetvédelem, mint a diplomák kölcsönös elismerése, hogy normális, kiegyensúlyozott viszony van a két hadsereg és vezetőik között, és sorolhatnám tovább. Vajon ez nem érdeke a határon túli magyarságnak , az Erdélyben élő magyarságnak? Meggyőződésem szerint igen. Tudniillik ezek fejezik ki, ezek töltik meg tartalommal a jószomszédi kapcsolatokat, és ezek erősítése ugyancsak közös érdek. Hangsúlyozni szeretném azt is, hogy mind a két ország csatlakozni kív án az euroatlanti integrációs szervezetekhez, mind Románia, mind Magyarország. Ebből következik, hogy a mai helyzetben az integrációs fórumok működésével kapcsolatban rengeteg olyan találkozásipontegyeztetés van, amelyben közösen vitatjuk meg, és megprób áljuk közösen képviselni KözépKeletEurópa, ezen belül az érintett országok érdekeit ezeken az integrációs fórumokon. Tehát konzultálunk, ha lehet, és ahol tudunk, egyezményeket köthetünk. Mindenképpen érdeke a két országnak, hogy segítsük egymást ebben a csatlakozási folyamatban, és ez ugyancsak használ az Erdélyben élő magyarságnak. Mind ezt fejezi ki, tehát a kapcsolatépítési törekvést, a stabilitást, a biztonság megteremtését, az, ami az alapszerződésben szerepel. De kifejezi ugyanakkor azt is, amiben meg tudott állapodni a két ország, a kisebbségi jogok érvényesítésében az európai normákkal, követelményekkel összhangban. Hangsúlyozni szeretném, hogy aki mérlegeli az alapszerződés értékét, jelentőségét, vegye figyelembe, hogy ez az első magyarromán leg magasabb szintű szerződés, amely tartalmazza, foglalkozik a kisebbségi jogokkal. Nem volt a két ország történetében ilyen kétoldalú megállapodás. Hadd mondjam el, hogy a vitában olyasmik is elhangzottak egyes RMDSZes képviselők részéről, hogy ez rosszabb, mint a valamikori barátsági, együttműködési szerződés.
