Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. szeptember 3 (197. szám) - Az ülés napirendjének, időtartamának és időkeretének elfogadása - A Magyar Köztársaság és Románia között kötendő alapszerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. GICZY GYÖRGY (KDNP):
897 Alighanem ez az az állapot, amelyet most szentesíteni kívánnak egyesek, de ez nem Európa követelése. Európa ezt soha nem követelheti tőlünk. Márai Sándor a világháborúra készülődő Európától a Vasárnapi K rónika című könyvében búcsúzott. És éppen a búcsú pillanatában az elvesztés fájdalma tette világossá előtte, mit is jelent ez a kontinens. "Az értelem és a hit ereje uralkodott e tájak fölött." - írja Márai - "Európainak lenni annyi, mint megérteni valamit . S most, mikor az értelem meghátrál egy pillanatra a legalacsonyabb emberi ösztönök parancsszava előtt, nem akarom elhinni, hogy ez a búcsú pillanata, búcsú az értelemtől és az erkölcstől, a hittől és a szolidaritástól, búcsú az európai ember küldetésétől és feladatától. Mert Európainak lenni tegnap még annyi volt Stockholmban és Budapesten, Münchenben és Manchesterben, mint szolidárisnak lenni minden emberrel, aki a megértést akarja. Ti tudjátok, élő és halott barátaim - írja Márai - Párizsban és Münchenb en, Oxfordban és Berlinben, Varsóban és Rómában, ti tudjátok, hogy vétkeztünk, indulatainknak éltünk, önzők voltunk és elfogultak, de önzés, harag és indulat fölött élt bennünk, európaiakban egy magasabb parancs, egyfajta műveltség, közös szolidaritásunk p arancsa. Ti tudjátok, hogy így volt, élt és hatott az európai lelkiismeret, s hittünk benne, hogy jó hazafiak akkor vagyunk, ha mindazt, ami hazánk egyéni, nemzeti sajátja és értéke, bele tudjuk illeszteni az európai szolidaritás magasabb összhangjába. Sok szor tévedtünk, és rettenetes hibákat követtünk el, de hittünk valamiben, hittünk hazánkban és hittünk Európában. Nekünk dolgunk volt itt a Földön, szerepünk volt, igen, akármilyen elhasznált a szó, küldetésünk volt. Nekünk, európaiaknak közös dolgunk volt és van a Földön. Nekünk vezetni kellett volna a világot, példát mutatni fajtáknak és nemzedékeknek, az örökség, melyet reánk bízott a végzet, az európai örökség irtózatos felelősség is volt, elbírtuke, vállaltuke? Mit csináltál hazámmal, Európa? S miért nem hallgattál soha azokra, akik az egyszerű igazságot az értelem lámpásával akarták megvilágítani? Minden hatalom a miénk volt, hogy ez a földrész vezesse új évezred felé a világot. Mit kezdtünk ezzel a hatalommal? Látlak, idézlek Európa, s a búcsú pilla natában is kiáltom, hogy hittem az erőknek, melyek megalkottak, s amíg élek, és szólni tudok, hinni akarom, hogy az értelem és a szolidaritás ereje hatalmasabb, mint az ösztönök rémuralma." De hát hogyan legyünk szolidárisak Európával, s hogyan várhatjuk n álunk szerencsésebb nemzetek szolidaritását, ha nem vagyunk szolidárisak önmagunkkal, ha Magyarország nem szolidáris Erdéllyel? Ez az alapszerződés kiválthatja ugyan Európa vállonveregetését, de megbecsülését soha. Mert értsék meg, ha Magyarország, ha Magy arország mindenkori kormánya nem áll ki következetesen a határon túli magyarokért, akkor semmilyen más - legyen az bármilyen nagy hagyományú demokrácia - nem fog kiállni mellettünk. De azért mégis akadnak olyan politikusok, akik még emlékeznek a keresztény demokrata Schumann és Adenauer Európájára. Wilfred Martensnek, az Európai Néppárt elnökének, a korábbi belga kormányfőnek a Magyar Nemzetben megjelentetett interjújában olvassuk az idézetet: "A nemzeti kisebbségek kérdése valóban a főgondot jelenti Közép- és KeletEurópában, én azt hiszem - nyilatkozza Martens , hogy ezen országok csatlakozása az Európai Unióhoz nagy esélyt kínál arra, hogy elismerjék a nemzeti kisebbségek kollektív jogait." (15.00) Arra a kérdésre, hogy Romániában - például - a magyarok n agy része bizonyos területeken összefüggő, szinte homogén tömbben él, hogy ilyen esetben elképzelhetőnek tartjae az autonómiát, ezt válaszolja: Igen, akárcsak Flandriában és Vallóniában, az Európai Unió számunkra a szubszidiaritás elvére épülő föderatív E urópát jelenti. Miért nem jelenti ez az Európa a magyar kormányzat számára is ugyanezt? Ott van a sokat vitatott 1201. ajánlás értelmezése, amit - rosszul hivatkozott erre Eörsi Mátyás - nem a szerződő felek pillanatnyi ügyeskedésétől függ ennek az értelme zése, és a másikat mindenképpen leigázni akaró szófacsarás magyarázza meg, hanem maga az Európa Tanács az illetékes ennek magyarázatában, illetve annak szakértői és konzultatív testülete, a velencei bizottság. Ők már meg is tették, hogy értelmezzék ezt a c ikkelyt. Ha pedig megtették, akkor nincs semmiféle
