Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 18 (191. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
90 Képviselőtársam, Kelem en András beszélni fog arról, hogy a kisebbségi oktatás területén milyen megszorítások történtek a közoktatási törvény módosításában, én úgy gondolom, hogy ezt is érdemes lenne, és felhívnám a figyelmet, a parlamenti képviselők figyelmét arra, hogy nem len ne jó, hogyha a magyar parlament által elfogadott közoktatási törvény módosítása kevesebb jogot biztosítana a kisebbségeknek, mint amit a '93as közoktatási törvény biztosított. Tehát a csorbítások nem lennének jók, nemcsak azért, mert úgy gondoljuk, hogy a hazai kisebbségeknek is rendelkezniük kell azokkal a jogokkal, hanem azt gondolom, hogy ennek a határon túli vonatkozását is figyelembe kellene venni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Jánosi György képviselő úrna k, Magyar Szocialista Párt. DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony! Tisztelt Ház! Az ajánlás 36. pontja alatt szereplő módosító indítványhoz szeretném a tisztelt Ház és mindenekelőtt a kormány támogatását megnyerni. A módosító indítvá nyt Horn Gábor képviselő úrral közösen adtuk be, attól a szándéktól vezérelve, hogy egy hiányt próbáljunk pótolni. Véleményünk szerint a módosító indítvány választ ad azokra a gondokra, amelyek a nemzeti alaptanterv elfogadása után elsősorban az érettségit adó középfokú tanintézeteket feszítik ma. Mindannyin tudjuk, hogy a nemzeti alaptanterv, amit a kormány elfogadott és amelynek alapelveit itt most ez a törvénymódosítás erősíti meg, a tizedik évfolyamig határozza meg az egységes és általános kimeneti köve telményrendszert az oktatás, a közoktatás rendszerében. A nemzeti alaptanterv elfogadása után sokan fogalmazták meg azt az aggályukat, hogyha a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamra nem állapít meg a nemzeti alaptanterv egységes és közös tantárgyi köve telményrendszert, akkor a magyar közoktatás az egyik legfontosabb értékét veszítheti el. Azt az értékét, amit Európaszerte, világszerte elismertek, és ami abban rejlett, hogy a magyar közoktatás közismerten nagyon széles és általános alapozó műveltséget n yújtott a felnövekvő generáció számára. Sokan féltek attól a nemzeti alaptanterv elfogadása után, hogy a középfokú tanintézetekben, az érettségit adó középfokú tanintézetekben, a 11. és 12. évfolyam egyszerű felvételi előkészítő tanfolyammá vagy évfolyammá degradálódik. (10.50) Ezt a problémát igyekszik áthidalni ez a módosító javaslat, világossá téve, hogy az érettségit adó középfokú tanintézetekben a 11. és a 12. évfolyamon is kell hogy legyen általános alapképzés a közismereti tantárgyakban. A módosító javaslat azt kívánja megfogalmazni, hogy az érettségi vizsga általános követelményeinek tartalmaznia kell a 11. és 12. évfolyamon a közös és egységes tantárgyi követelményeket is, amelyeket meg kell követelnünk a felnövekvő generációtól. Úgy hiszem, a módo sító indítványt, amennyiben elfogadja a tisztelt Ház és a kormány, valóban választ ad a gimnáziumok és a szakközépiskolák problémáira. Ezzel az indítvánnyal függ össze természetesen más, későbbi módosító indítványunk is, de hogy ott ne kelljen újra szót k érnem, csak jelezni szeretném. A későbbiek során megfogalmazódik az a módosító indítványunk is, hogy a tankötelezettségi kor felemelésének bevezetésével párhuzamosan ezt a 11., 12. évfolyamra előírt egységes és általános követelményrendszert össze kell han golni, összhangba kell hozni a nemzeti alaptanterv általános követelményeivel, valamint az alapvizsga követelményeivel is. Ez nem jelent mást, mint hogy fokozatosan kiegészül a 11. és 12. évfolyamra előírt követelményrendszerrel a jelenleg elfogadott nemze ti alaptanterv. Ehhez az indítványhoz és ezekhez az indítványokhoz kérem tehát a tisztelt Ház és a kormány támogatását. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :
