Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. szeptember 3 (197. szám) - Az ülés napirendjének, időtartamának és időkeretének elfogadása - A Magyar Köztársaság és Románia között kötendő alapszerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása - DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP):
881 emlékeire, a magyarok, románok és szászok, a politika által szított szenvedélyekkel csak elvétve felkavart békés együttélésére, és a szülőföldhöz fűződő széttéphetetlen szálú kötődésre. A napokban olvastam egy érdekes b eszámolót a trianoni szerződés 75. évfordulóján Párizsban tartott, és az akkori döntés máig ható következményeit firtató kerekasztalkonferenciáról. A vita jegyzőkönyvét illusztrálva a CoEurben megjelent egy térképvázlat, ami azt mutatta be a franciáknak , hogy trianoni analógiára és "magyar mintára" hogyan osztották volna fel Franciaországot, ha történetesen a vesztes oldalon fejezi be a háborút. Eszerint a Baszkföld teljes egészében Spanyolországhoz, Provence és a Cte d'Azur Olaszországhoz, KeletFrancia ország Svájchoz, ElzászLotaringia Németországhoz, Normandia és Bretagne NagyBritanniához került volna, de azért maradt volna néhány száz kilométernyi tengerpart az Atlanti- óceánnál. Vajon, hogyan érték volna meg a büszke franciák területük nem egészen k étharmadának elvesztését, és hogyan vélekednének ma a patriotizmus és nacionalizmus különbségéről? És vajon mi kötelez bennünket arra, hogy a hatalmi erővel ránk kényszerített trianoni béke ma is élő, hátrányos következményeit egy rossz alapszerződéssel ön ként és dalolva még súlyosbítsuk is? (Taps a KDNP padsoraiban.) A hangulatkeltést elkerülni igyekvő érzelmi érvelés után térjünk át az értelmi érvekre. A határozati javaslat valójában három részre tagolódik. Az első arra hívja fel a kormányt, hogy az alaps zerződést csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulása birtokában írja alá. A helyes döntéshez tehát azt kell tüzetesen megvizsgálni, hogy egy nemzetközi szerződés ügyében az aláíráshoz az Országgyűlés kiköthete előzetes hozzájárulást, vagy nem, vagyis az indítvány alkotmányjogilag megalapozott, vagy megalapozatlan. (13.30) A jogászok foglalkozási ártalmával és a tárgyilagosság érdekében felsorolom az "igen" és a "nem" mellett szóló érveket. A "nem" mellett szóló érvek gyengébbek, ezért azokkal kezdem. Az a lkotmány 35. § (1) bekezdésének j) pontja szerint a kormány közreműködik a külpolitika meghatározásában. A Magyar Köztársaság kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt. Szeretném külön kihangsúlyozni az idézett paragrafusnak azt a rendelkezését, hogy a "kormánya nevében". A "nem" mellett érvelők ugyan nem vitatják, hogy az alkotmány 19. § (3) bekezdésének f) pontja alapján az Országgyűlés megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket, viszont sz erintük a megkötés csupán a kormány által aláírt szerződés megerősítését, ratifikálását, illetve a kihirdetést tartalmazó törvény megalkotását jelenti. Ennek indokaként hivatkoznak a Házszabálynak, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó nemzetkö zi szerződésekre vonatkozó eljárási rendelkezéseket tartalmazó, 122. § (4) bekezdésére, és a 123. § (3) bekezdésére, amelyek szerint a határozati javaslatnak az aláírt, illetve a törvényjavaslatnak a megkötött, nemzetközi szerződés szövegét tartalmazó rész éhez módosító javaslatot nem lehet benyújtani. Ha ez az érvelés igaz lenne, akkor az alkotmány pontatlanul, tévesen fogalmaz, vagy az egyértelmű fogalmat szándékosan félremagyarázzák, és önkényesen értelmezik. Szeretném felhívni a figyelmet arra az előbb m ár kihangsúlyozott különbségre, hogy a szerződés - tessenek megnézni a szöveget, és az aláírók megnevezését - nem a két kormány, hanem a Magyar Köztársaság és Románia között jön létre. Tehát a döntésnél, az aláíróknál a Magyar Köztársaság és Románia nevébe n írják alá, nem a kormány nevében. A döntésnél felejtsék el a kormány jogköréről rendelkező - és itt nem alkalmazható - 35. §t, mert ez nem kormányok közötti szerződés! A megkötés kétségtelenül nem jelenti azt, hogy a szerződést 386 képviselő vagy az Ors zággyűlés elnöke írja alá. De ugyanakkor nem jelenti, és nem jelentheti a közreműködése nélkül elkészült, és dogmaként módosíthatatlan szövegre történő passzív rábólintást vagy fejrázást sem. A "megkötés" szó helyes fogalmi értelmezése szerint a szerződés megkötésére jogosult meghatározó, aktív szerepet
