Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. szeptember 3 (197. szám) - Az ülés napirendjének, időtartamának és időkeretének elfogadása - A Magyar Köztársaság és Románia között kötendő alapszerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása - DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP):
882 tölt be a szerződés létrejöttében. Kialakítja a szerződés tartalmát, közreműködik a feltételek, kikötések, szankciók és rendelkezések megfogalmazásában. Egy laikus sem fogadná el általa megkötött szerződésne k, amelynek tartalmába semmi beleszólása nem lehetett, és döntése csupán az elfogadásra vagy az elutasításra korlátozódik. De engedjék meg, hogy döntő érvként hivatkozzam a korábbi alkotmányra. A korábbi alkotmány f) pontja ugyanis úgy szólt, hogy a Magyar Népköztársaság nevében az Országgyűlés nemzetközi szerződéseket erősít meg. Az alkotmánymódosítás alkalmával az 1989. évi XXXI. törvénynél itt módosult a szöveg, és nem "megerősíti", hanem "megköti" a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemel kedő fontosságú nemzetközi szerződéseket. Tehát nagyon jól fogalmazott és pontosan az alkotmány szerkesztője. A "megerősítés" szót felcserélte a "megkötni" szóval. A hatalmi jogkörök alkotmányos megosztása szerint a szerződést a Magyar Köztársaság nevében - ilyen értelmű felhatalmazás birtokában - a kormány aláírhatja, de az Országgyűlés köti meg, vagyis az Országgyűlés jogosult a szerződés tartalmának meghatározására, és ezért a határozati javaslat 1. pontja álláspontunk szerint alkotmányjogilag megalapozo tt. A határozat 2. pontja további tárgyalásokra hívja fel a kormányt, mert vitatjuk azt az álláspontot, hogy álmodni ugyan lehet jobbról, tökéletesebbről, de a szöveg az adott körülmények között az elérhető legjobbat tartalmazza. A jog világában csak attól a szerződéstől várható reális teljesítés, amelyet a felek kölcsönös bizalom alapján kötnek. A tapintható bizalmatlanság alapján létrejött szerződésnél a felek ugyan ügyelnek minden szóra és kifejezésre, mégsem tudják elkerülni a teljesítés körében az utól agos eltérő értelmezéseket, a kibúvók keresését. Ne is igyekezzünk vitatni, hogy ez az alapszerződés az érezhető bizalmatlanság jegyében születik, és már a magzatvízzel napvilágra kerülnek az eltérő értelmezések mérgező csírái. A tervezet 15. cikkelyének e gyértelmű fogalmazása ellenére a román oktatásügyi miniszter sietett kijelenteni, hogy a Bolyai János Egyetem visszaállításával egy "etnoegyetem" jönne létre, és valósággal középkori állapotokat szabadítana Romániára. Az alapszerződés - ugyan nem nemzetköz i jogi, hanem polgári jogi - ügyvédi emlékeim alapján vészes hasonlóságot mutat egy olyan balul sikerült tartási szerződéshez, amikor az eltartott arról panaszkodik, hogy az eltartó lassan ölő mérget kever az ételébe. Az eltartó pedig alig várja, hogy az e ltartott végre lehunyja azt a két szép szemét, és akkor probléma már egy szál sem marad. Az idő szorítása miatt nem veszem el képviselőtársaim kenyerét, a vitában részletesen felsorolják majd a tervezet súlyos hiányait, s megfogalmazzák azokat a fontos elv árásokat, amelyeket a további tárgyalásoknál a szerződés megkötésére jogosult akaratából kötelező érvényesíteni. Persze a veszély teljes biztonsággal soha nem zárható ki. Gondoljunk az ukránmagyar alapszerződésre, amelynek utókövetkezményeként még egy mil lecentenáriumi emlékművet sem sikerült felavatni a Vereckeihágón. Vagy gondoljunk a szlovákmagyar alapszerződést követő magyarellenes intézkedésekre. A határozati javaslat elengedhetetlennek tartja a romániai magyar szervezetek véleményének a figyelembev ételét. Ha valaki adásvételi szerződést köt, akkor előbb tüzetesen megnézi az ingatlant. Ha alapszerződést akarok kötni, akkor nyilvánvalóan ismernem kell azok véleményét, akiket az alapszerződés húsba vágóan érint. Hiszen a sorsukról van szó, és a sérelme ket ők élik át. A javaslat 3. pontja arra hívja fel a kormányt, hogy törekedjék olyan tartalmú szerződés megkötésére, amely a romániai magyarság részére biztosítja az európai normáknak és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő autonómia és kollektív joggyakor lás lehetőségét. Nem kívánunk tehát az álmok világába tartozó teljesíthetetlen dolgot. És a szövegtervezet pozitívumai között tarthatnánk számon az Európa Tanács parlamenti közgyűlése 1201. ajánlásának a szerződésbe történt jogi érvényt jelentő beépítését, ha a lábjegyzet nem hatástalanítaná ezt a pozitívumot. A kormány álláspontja szerint a lábjegyzet csupán tényrögzítő, és nem értelmező kiegészítés. A külügyi bizottság ülése után a külügyminiszter úr úgy nyilatkozott, hogy a kormány tántoríthatatlan, és a z ellenzék érvei vagy megalapozatlanok, vagy kifejezetten hamisak.
