Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. július 3 (196. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz):
816 és gratulálok azoknak a képviselőtársaimnak, akik kiálltak e mellett a javaslat mellett, és ez valóban előreviheti a magyar felsőoktatást. Más pozitív elemek is vannak, amiket ő felsorolt. Ugyanakkor a mi nem szavazatunk azt fejezi ki, hogy a nnak ellenére, hogy hosszú vitát folytatott a Ház erről a törvényjavaslatról, alapvető és lényeges kérdések továbbra sem oldódtak meg, mint például az egyetemi autonómia világos, egyértelmű tisztázása, az egyetemek vagyoni helyzetének az egyértelmű tisztáz ása, a nem állami felsőoktatási intézmények, ezeken belül is különösen az egyházi felsőoktatási intézmények jogállásának egyértelmű tisztázása és különösképpen is kiemelten a finanszírozásuknak a kérdése. Az igaz, hogy előrelépett a törvény a normatív fin anszírozás területén, de ugyanakkor az egyházi vagy más, nem állami felsőoktatási intézmények finanszírozásának a kérdése bizonytalanságban maradt. Végül is lehetőséget biztosít csak a felsőoktatás struktúrájának a fejlesztésére, de igazán kényszerítő erő talán majd inkább a gazdasági kényszer oldaláról fog jelentkezni. Nem akarom hosszabban indokolni a szavazatunkat, a felsorolt problémák - véleményem szerint - olyan jelentősek, hogy ez indokolta, hogy a frakciónk nemmel szavazott a törvényjavaslatra. Kösz önöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Szájer József úrnak, aki a Fidesz szavazatát indokolja. DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz) : Elnö k Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Alig egy éve tárgyalta a Ház a felsőoktatás fejlesztéséről szóló országgyűlési határozatot, s valamennyien emlékszünk rá, hogy a fejlesztési törvény helyett jelentős késéssel csak határozatot terjesztett akkor elénk a korm ány. A kormány ezzel a mostani előterjesztéssel kiküszöbölhette volna azt a csorbát, ám a kormány már megint késett a magának szabott határidőhöz képest. Most sem tudott megfelelni az előtte álló kihívásoknak. A Fidesz nemmel szavazott a felsőoktatási törv ény módosítására. Ugyanis ennek a törvénynek nem sikerült választ találni az integráció kérdéseire, nem váltak áttekinthetővé a finanszírozási kérdések, megmaradt, sőt nőtt az egyházi felsőoktatási intézmények bizonytalansága, tovább nőtt a bizonytalanság a tandíj ügyében, nem született meg az országos kreditrendszer alapja. Tisztelt Országgyűlés! A felsőoktatás finanszírozási rendszerében nem sikerült megteremteni a rendszer egészének átláthatóságát és kiszámíthatóságát. Minden lényeges döntés miniszteri k ézbe került, így folytatódhat az a gyakorlat, amely szerint az Országgyűlés költségvetési döntése formális, a miniszter szinte tetszése szerint csoportosíthatja át a tételeket. Nem kaptak támogatást a Fidesz azon javaslatai, amelyek az egyházi felsőoktatás számára garanciát jelentettek volna a hallgatói létszám és a működőképesség megőrzésére az új finanszírozási rendszerben. A mostani módosítás nyomán az egyházi intézmények világi képzésének pénzügyi kérdései a mainál jóval bizonytalanabbakká váltak. Idén , hosszú évek óta először, jelentős mértékben, majd 10 százalékkal csökkent a felsőoktatásba jelentkezők létszáma. Ennek a csökkenésnek egyértelműen nem demográfiai okai vannak. Ha az okokat keressük, előkelő helyet foglal el az értelmetlenül bevezetett ta ndíj és a tandíj körüli bizonytalanság. Eredetileg felröppen a hír, hogy 50 százalékos tandíjemelésre készül a kormány, majd a miniszter újra felveti a felsőoktatás dinasztizálását szolgáló kiegészítő tandíjat annak ellenére, hogy a kormány a diákokkal köt ött megállapodásban vállalta, hogy ezt nem vezeti be. Ugyanez a javaslat megjelent később mint kormánypárti módosító javaslat. A kormánytöbbség viszont leszavazta a Fidesz azon javaslatait, amelyek maximálnák a tandíjat az állami felsőoktatásban. A kredit zavaros szabályozása miatt továbbra is megmarad, hogy ahány intézmény, annyiféle kredit, ami néhány éven belül az átjárhatóság, az intézményi integráció
