Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. július 3 (196. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - HORN GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes):
812 ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót Horn Gábor úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. HORN GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony! Nagyon röviden szólok, hiszen az általános vitában, a részletes vitában és a zoknak, akik részt vettek a bizottsági munkában, a bizottsági munkában volt módjuk kifejteni álláspontjukat. Én nagy örömmel vettem volna, ha például ellenzéki képviselőtársaink részt vesznek mondjuk a hétfői, 59 pontot tartalmazó koherenciazavarok kiküsz öbölésében. Talán ott meghallhattuk volna, hogy most akkor tényleg koherenciazavarról van szó vagy egyebekről. Ez egy mellékes dolog, nagyon sok időt töltött a Ház ezzel a törvénnyel. Meggyőződésem szerint hatalmas lépést tettünk azért, hogy egy kiszámítha tóbb, stabilabb és modernebb közoktatás legyen Magyarországon. Azok a szlogenek, amik itt elhangoztak, sajnos nem felelnek meg a valóságnak az ellenzéki oldalról. Hacsak a finanszírozás kérdését nézem, akkor a '93ashoz képest ez a finanszírozási elképzel és egyrészt rögzíti azokat a minimumokat, amelyeket kötelező teljesíteni, ami alatt nem lehet finanszírozni a magyar közoktatást. Olyan új elemeket vezet be, mint a kistelepülések kiegészítő normatívája, a bejáró normatíva, hátrányos helyzetű gyerekek kül ön támogatása, a napközis normatíva, amiről, ugye, azonnali kérdés is volt itt ma vagy a nemzeti és etnikai kisebbségi normatíva kötelező felhasználása erre a célra. Tehát abszolút előrelépés, mondjuk csak a finanszírozás oldaláról. Vagy ha azt nézem, azt a nem lényegtelen elemet, hogy kötelező automatizmusokat épít be a rendszerbe, mondjuk a tanártovábbképzés ügyében, ami minimum 5 milliárd forint a jelenlegi költségvetési helyzetet figyelembe véve, vagy mondjuk kb. kétmilliárdnyi összegben modernizációs alapot hoz kötelezően, automatikusan létre. Nincs idő arra, de elmondtuk a részletes vitában is, hogy az iskolairányításban óriási változás az, hogy oktatáspolitikai kézből az Országos Köznevelési Tanács kezébe kerülnek a legfontosabb szakmai kérdések. Nem politikai szinten, hanem szakmai szinten fog eldőlni, hogy mit tartalmaz a nemzeti alaptanterv, és hogyan változik; mi az óvodai irányelvek vagy alapprogram tartalma; hogyan néz ki az érettségi. Tehát a szakma kezébe kerülnek alapvető, meghatározó jelent őségű döntések, mint például a tankönyvvé válás kérdése is. Nagyon sokan beszéltek itt az úgynevezett paraméterek kérdéséről. Szeretném csak jelezni, mert nincs már idő másra. Egyrészt ez a törvény az osztálylétszámokon egyáltalán nem változtatott. Megmara dtak azok az osztálylétszámok, amelyek '93as törvényben voltak. Másrészt a törvény minimális csoportlétszámokat vezetett be, amelyek nem voltak szabályozva a '93as törvényben. Tehát akár az is megtörténhetett volna, hogy egy önkormányzat - nehéz helyzetb en - vagy egy iskola egyáltalán nem biztosít csoportbontást. Ez egy nagyon jelentős minőségi előrelépés. Ez a törvény jelentős mértékben és nagyon komoly pontokon rögzíti a mozgástereket, példának okáért az iskolaszerkezet váltása jóval nehezebb ma, most m ár a törvény elfogadása után, mint mondjuk akár '93ban volt. Például azért, mert kötelező olyan megyei szintű, regionális terveket készíteni, amelyek alapvetően korlátozzák, szabályozzák a helyi szintű változtatásokat. Én azt gondolom, hogy jó úton jártun k akkor, amikor ezt a törvényt elfogadtuk. Egy kiszámíthatóbb, jobb és modernebb közoktatás feltételeit teremtettük meg. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Minden frakció ismertette a szavazás indokait, ezért f olytatjuk a szavazásokat.
