Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 27 (195. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GÁL ZOLTÁN, az alkotmány-előkészítő bizottság elnöke:
718 A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Tisztelt Országgyűlés! Soron követ kezik a Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala. Az előterjesztést H/2252. számon, az alkotmányelőkészítő bizottság ajánlásait H/2252/256. és H/2252/294. számon kapták kézhez. Megado m a szót dr. Gál Zoltán úrnak, az alkotmányelőkészítő bizottság elnökének, aki válaszolni fog a vitában elhangzottakra. DR. GÁL ZOLTÁN , az alkotmányelőkészítő bizottság elnöke : Tisztelt Országgyűlés! Elnök Asszony! Amikor öt héttel ezelőtt, május 22én a z alkotmányelőkészítő bizottság nevében beterjesztettem a Magyar Köztársaság új alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslatot, annak a reményemnek adtam kifejezést, hogy az Országgyűlés e koncepció alapján képes lesz stabil izálásra érdemes, értékálló, a jelenleginél szakmai értelemben jobb, a társadalom számára elfogadható alkotmányt megalkotni. Most, az 59 órás plenáris és az alkotmányelőkészítő bizottságban lefolytatott további 22 órás vita után, azután, hogy 92 képviselő összesen 414 hozzászólás keretében fejtette ki véleményét a koncepcióról, és mindenekelőtt a bizottsági ajánlás ismeretében, nyugodtan mondhatom, hogy a reményem igazolódott. Azok, akik figyelemmel kísérték a vitát, megállapíthatták, hogy a hozzászólások nagy többsége közjogi álláspontok, szakmai érvek ismertetéséből állt. Összességében az alkotmány jelentőségéhez méltó, színvonalas, tartalmas eszmecsere folyt. A koncepció vitája igazolta azt a várakozást, hogy a társadalmi és szakmai szervezetek, önkormán yzatok, köztestületek, állami szervek, a szakértők véleményei és az állampolgári levelek sokasága hasznosulnak az Országgyűlésben. Szinte minden felszólalásban hivatkoztak rájuk, idéztek belőlük. A benyújtott módosító indítványok nagy többsége ezeken a vél eményeken alapult. Más oldalról közelítve, alig akadt olyan szakmai észrevétel, amely ne jelent volna meg képviselői módosító indítványokban. Bebizonyosodott tehát az is, hogy az Országgyűlés az alkotmányozás folyamatában képes a politikai és szakmai vélem ényeket összegezni, a különböző álláspontokat a társadalom nyilvánossága előtt egymással ütköztetni és ennek alapján a felelős döntéseket meghozni. Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott 423 módosító indítványból az alkotmányelőkészítő bizottság 93at támoga tott. Ez az összes módosító indítvány 22 százaléka. A bizottság döntési rendjét ismerve, azt hiszem, ez jó arány. Sok értékes javaslat ugyanis csupán egyegy ellenszavazat miatt vérzett el. Miután a Független Kisgazdapárt képviselői az öt bizottsági ülésna pból mindössze egy alkalommal, akkor is csak egyetlen órára vettek részt a döntéshozatalban, a bizottság az összes támogató döntését egyhangú szavazással volt kénytelen meghozni. Az is nehezítette a helyzetet, hogy ez idáig az MDNP nem tudott bekapcsolódni a bizottsági munkába. A bizottság, megítélésem szerint, nyitott volt a módosítások iránt, nem ragaszkodott mereven korábbi döntéseihez. A javasolt változások lényege abban foglalható össze, hogy gazdagodott az emberi jogokról szóló rész, új szociális jogo k fogalmazódtak meg, mint például az emberhez méltó életkörülményekhez való jog, és közülük többet alanyi jogként javasolunk a koncepcióba. Ilyen például a munkához való jog és az egészségügyi alapellátáshoz való jog. Megfogalmazódott továbbá néhány nagy j elentőségű, a későbbi törvényhozói munka számára irányt adó elv is. Ilyen a külföldön élő magyar állampolgárok választójoga, valamint a honvédelmi kötelezettség új módon való megközelítése.
