Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 27 (195. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor):
719 Az államszervezetre vonatkozóan viszont csak kisebb jelentőségű ké rdésekben alakult ki egyetértés. Tisztelt Országgyűlés! Az új alkotmány szabályozási elveinek meghatározása után megkezdődhet az új alkotmány normaszövegének kidolgozása. A koncepció kijelöli a munka kereteit, ugyanakkor kellő mozgásteret is biztosít a pon tos és részletes szabályok kidolgozásához. (17.30) A koncepció lehetőséget ad egy modern, jó alkotmány megalkotására, de csak a törvényjavaslat normaszövege alapján lesz megállapítható, valóban sikerülte a társadalom igényeit kielégítő alkotmányt elkészít enünk. Hadd tegyem hozzá, hogy egy dolog az elveket meghatározni, s egy másik, sokkal nehezebb ügy ezeket jogszabályi formába önteni. Sajnos, ahogy ez lenni szokott, többen vannak az elvekhez értőek. Felszólalásában több képviselőtársunk is hiányolt a konc epcióból egyes jogintézményeket. Felhívom azonban a figyelmüket arra, hogy ami az alkotmányban nem szerepel, az még a jogrendszer részévé válhat. Hiszen törvényi szinten nagyon sok kérdéskört lehet és kell rendezni. Ilyen például az érdekegyeztetés rendsze re, ami eddig nem azért maradt ki az alaptörvény koncepciójából, mert szükségtelennek találtatott, hanem azért, mert a pártok egy része nem alkotmányozási, hanem törvényhozási tárgynak gondolja. Az alkotmány szabályozási tárgyköreiről régóta szakmai viták zajlanak. Azt hiszem, azoknak van igazuk, akik szerint az alkotmányba csak időtálló rendelkezések valók, amelyek megvalósításához - mégpedig belátható időn belül - megvannak a társadalmi, anyagi és igazgatási feltételek. Az alkotmány nem lehet kívánságok g yűjteménye. Az életviszonyokra közvetlenül alkalmazható, normatív szabályokból kell állnia. Ez a követelmény nagy felelősséget ró az alkotmányozóra. A határozati javaslat elfogadása esetén most egy újabb intenzív bizottsági munkaszakasz kö vetkezhet. Megvannak a feltételek ahhoz, hogy az őszi ülésszak megnyitásával egyidejűleg megkezdődhessen az alkotmányelőkészítő bizottságban az új alkotmány normaszövegének a vitája. E folyamatban továbbra is jelentős szerepe lesz a társadalmi és szakmai szervezeteknek, a szakértőknek. A normaszöveg országgyűlési tárgyalása előtt az eddiginél is hosszabb idő áll majd rendelkezésre a társadalmi vitához. Végezetül, tisztelt Országgyűlés, az eddigi vita és a bizottság döntése alapján esélyt látok arra, hogy a frakciók a későbbiekben is közelítik egymáshoz álláspontjukat, s így megegyezés alakul ki több olyan kérdésben, amelynek ma még nincs kellő arányú támogatottsága. Ilyen például a köztársasági elnök választásának módja, a nemzetközi szerződések magyar jogr endszerbe illesztésének szabályai és az érdekegyeztetés rendszere. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány szabályozási elveivel foglalkozó többhetes általános és részletes vita akkor zárható le a tárgy súlyához méltóan, és fejezhető be nyugodt lelkiismerettel , ha a beterjesztett javaslatokról felelősségteljesen szavazunk. Köszönöm a figyelmüket. (Erős taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatal következik, s átadom a szót Füzessy Tibor alelnök úrnak. (Tap s.) (Az elnöki széket dr. Füzessy Tibor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Tisztelt Országgyűlés! A Házszabály 134/E § (4) bekezdése szerint csak az a módosító indítvány bocsátható szavazásra, amely az alkotmányelőkészítő b izottság Házszabályban meghatározott támogatását megkapta. Ezekről a módosító javaslatokról az Országgyűlés a Házszabály 134/E § (5) bekezdése értelmében egy szavazással határoz. Az alkotmányelőkészítő bizottság H/2252/294. számú kiegészítő ajánlásának 2. oldalán található a bizottság által támogatott módosító javaslatok felsorolása.
