Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 25 (194. szám) - Nagy Imre mártírhalált halt magyar miniszterelnök emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat zárószavazása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
606 e törvényt illetően bizony befolyásolhatta, hogy a múlt kísértő emlékei, a hazugságok, a diffúz bűntudat kísértő kényszereivel így is szembeszálljon. V égezetül: megszavaztam e törvényt, mely számomra nemcsak a mártírhalált halt egykori miniszterelnök és vértanútársai, hanem minden meghurcolt és megszomorított '56osnak újfent igazságot szolgáltatott. De higgyék el, nehéz elfelejteni 35 év megannyi gyaláz kodását. S oly jó lenne már kiengesztelődni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalról.) (18.30) (A jegyzői székben Boros Lászlót Szili Sándor váltja fel.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót dr. Varga László képviselő úrnak, a ki a KDNP szavazatát indokolja. DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Kereszténydemokrata Néppárt a törvényjavaslatra nemmel szavazott. Nem azért, hogy nem akarta megörökíteni a mártírhalált halt Nagy Imre miniszterelnök emlékét, hanem azért, mert a Magyar Szocialista Párt egy erőcsoportjának a törvényjavaslata rövidlátó, elfogult és kegyeletsértő. (Bekiabálás a KDNP soraiból: Így van!) Rövidlátó azért, mert a magyar forradalmat nem egységben látja. Nem látja a nemzeti egységet benne, hanem kir agadott egy kétségtelen jelentős személyt, akit a forradalom tett naggyá, és nem ő tette a forradalmat naggyá. (Zúgolódás a kormánypárt padsoraiban.) Az elfogultságot különösen ott észleljük, hogy a törvényhozásnak számos tagja egy jó törvényjavaslatot aka rt létrehozni, beadtuk a javaslatainkat, amit az MSZPnek az erőcsoportja önkényesen - ha szabadna mondani , arrogánsan és fölényesen elutasított. A Kereszténydemokrata Néppárt már a pártközi tárgyalásokon írásban beadta a javaslatát, amelyben kértük, hog y igenis ítéljék el azokat is, akik törvénytelenül száz és száz embert kivégeztek, s a megszállókat kiszolgálták. (Taps az ellenzék soraiban.) Ugyancsak javasoltuk, hogy a törvényben szerepeljen Nagy Imre, a mártírhalált halt miniszterelnök emlékének, de a kivégzettek és a hősi halált halt szabadságharcosok emlékének is a megőrzése. (Helyeslés az ellenzék soraiban.) Sajnálatos, hogy egy rövidlátás következtében ez nem történt meg, s nem tudjuk együtt ünnepelni, pontosabban emlékezni azoknak az emlékét, akik ezt megérdemlik. Ez kegyeletsértés is. Akinek bármi kétsége van a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontjáról, az kérem, vegye kezébe az egyesült nemzeteknek a magyar forradalom eseményeinek kivizsgálására elrendelt különbizottságna k a jelentését, amely tárgyilagos, nem magyarok, nem a Kereszténydemokrata Néppárt készítette, hanem dán, ausztrál, uruguayi, tuniszi és ceyloni képviselők az angol Jordan szerkesztésében, s a magyar ügy áldozataként meghalt Bangjensen helyettes titkárnak a segítségével. Ez a jelentés, amely történelmi dokumentum, tárgyilagos, s a magyar történelem egyik legszebb fejezete, kimondja, hogy a magyar forradalom a nemzet megmozdulása volt, egy nemzeti felkelés volt. Mi ezt kértük, és ezt kérjü k ma is, hogy igenis hiányos, hogy ebben a törvényjavaslatban ez nem szerepel. A Kereszténydemokrata Néppárt nagyon súlyosnak tartja, és ha szabad mondani, megdöbbentőnek, hogy a Magyar Szocialista Párt erőcsoportja (Az elnök pohara kocogtatásával jelzi a felszólalási idő lejártát.) még mindig nem fedezi fel a történelmi tényeket, nem ismeri fel az igazságot és nem hajt fejet a kivégzett és hősi halált halt szabadságharcosok emlékénél. (Többek bekiabálnak az ellenzék padsoraiból: Úgy van! Ezt követően hossz an tartó, ütemes taps szintén az ellenzék soraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) :
