Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor):
513 Tehát az igazságügyminiszter csak írásban adhat utasítást az ügyészi szerveze tnek. Ilyennek értékelhető az indokolási kötelezettség, tehát a miniszter indokolni köteles az utasítását. Ilyennek értékelendő az utasítási jog megfelezése, tehát negatív utasítást az igazságügyminiszter némely országokban nem adhat. Ilyen megoldás lehet a normatív utasításokra való korlátozás, amely némely országokban alkalmazásra kerül. Ugyanígy, csak ilyen megoldás lehet az egyedi utasítás kifejezett megtiltása. Ugyancsak ilyen megoldás lehet az utasítási jognak a szokásjogi alapon történő elsorvasztás a. De rendkívül érdekesnek tűnik az osztrák megoldás, melyben az utasítást az ügyész, amennyiben az ügy jogerőre emelkedett, jogosult a sajtóban közzétenni. Mindezen törekvéseket tehát nem értékelhetjük másként, minthogy a nyugati államokban, ahol az ügyés zség a végrehajtó hatalomnak alávetetten működik, olyan jogszabályalkotási tendenciák jelentek meg, amelyek az ügyészek függetlenségét biztosítottak megőrizni. Végezetül még egy adatot szeretnék ismertetni önökkel. Június 10én volt a magyar ügyészség fenn állásának 125 éves évfordulója. Ez alkalomból a legfőbb ügyész úr tartott egy ismertetést. Többek között beszámolt ez év februárjában, előadást tartott az osztrák bírói hét keretében, és ismertette a magyar ügyészség alkotmányos helyzetét. Elmondotta, hogy az ottani legfőbb ügyészség, a legfelsőbb bíróság mellett működő legfőbb ügyész, aki természetesen ott is független a végrehajtó hatalomtól, elismerését fejezte neki ki a magyar megoldás, úgymond, szellemességéért, egyrészt azért, hogy a magyar ügyészségr e vonatkozó alapvető szabályok az alkotmányban vannak elhelyezve - ez Ausztriában nem így van , másrészt pedig kifejezte az osztrák legfőbb ügyész úr, hogy mintaértékűnek tartja a magyar szabályozást, miután ez kizár minden politikai befolyásolást, és elm ondotta, hogy az osztrák jogászoknak még sokat kell tenniük, hogy ez a jelenlegi magyar állapot náluk is megvalósuljon. Mindezek a gondolatok tehát azok, amelyek jegyében ellenőrizzük az ügyészségnek a kormány alá vetését. És egyebekben utalnék arra, hogy ebben a kérdésben a Szocialista Pártnak rendkívül következetes az álláspontja 1990 óta. Azt magánemberként jegyzem meg, hogy nyilván lett volna az előző ciklusban erre lehetőség, hogy ezt az előző kormány megtegye. Habár úgy tűnik, hogy a legnagyobb lehető ség erre vonatkozó alkotmánymódosítása 1989 októberében lett volna, amikor az ügyészségre vonatkozó alkotmánymódosítás is megtörtént. (17.10) Ahelyett azonban, hogy az akkori politikai erők ezt megtették volna, inkább a legfőbb ügyész függetlenségé t betonozták be azzal, hogy az addig négyéves ciklusát hat évre, tehát a parlamenti cikluson túlmutató ciklusban állapították meg. Tehát nem egy öncélú, és az európai jogfejlődéssel szembemenő jogfelfogásról van szó, hanem éppen mi azt mondjuk, hogy a külf öldi példákat nem másolnunk kell, hanem azokból okulnunk kell. Ezért helyezkedtünk a fentiek szerinti megoldásra. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Kétperces észrevé telre megadom a szót Balsai István képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. BALSAI ISTVÁN (MDF) : Tisztelt Képviselőtársaim! Ha önöknek ilyen félelmeik vannak attól, hogy az önök pártjához tartozó képviselőjük, az igazságügyminiszter elvi felügyeleti é s irányítási jogot kapjon az ügyészi (Moraj az SZDSZ padsoraiban.) intézmény fölött, ha önök attól félnek, hogy ezáltal politikai befolyásra és másra nyílik lehetőség, akkor jobb, hogyha így marad. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépe n. Ugyancsak kétperces észrevételre megadom a szót Csizmadia László képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt.
