Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP):
484 Sajnos így van, hiába m osolyognak egyes képviselőtársaim ezen. 1990 előtt is, és 1990 után is nagyon komor tapasztalatai vannak a magyar népnek arról, hogy az az állami vagyon, amit az állam - és ezt nyugodt lélekkel mondhatom, mert néhány éven keresztül annak a hivatalnak volta m az elnöke, amelyik kárpótlást adott ezekért a javakért - elrabolt, erőszakkal elvett az állampolgároktól, részben megtermelt az állami vállalatok, üzemek útján, részben adófizetőknek a befizetéséből felhalmozott, ennek a vagyonnak a magánkézbe adása, az szabályozatlan keretek között történt, és ezt mai napig nem tapasztalt igazi, állhatatos, valódi kormányzati szándékot, hogy megnézzék, hogy utólag megvizsgálják, kik voltak azok, akik prédának tekintették a közvagyont, és másnak a verejtékén keresztül gaz dagodtak meg. Nem tudom másként értékelni annak a pártnak, nem akarom a nevét kimondani, aki ellenzi ennek a fejezetnek az alkotmányos szabályozását, a magatartását, minthogy tevőlegesen, utólagosan áldását akarja adni, hogy ami jogtalanság történt, az meg történt. Természetesen milliomosok lettek ebben az országban, több százmillió forinttal rendelkezőek lettek ebben az országban. Nyitva akarja hagyni a lehetőséget, hogy ez a folyosó, ez továbbra is szabad maradjon. Mi azt mondjuk, hogy nem. Mi azt mondjuk, hogy ezt a részt le kell zárni. Nagyon szigorú alkotmányi szinten szabályozni kell a magyar állampolgároknak az érdekében, a magyar állam érdekében, hogy ne történhessen meg a jövőre nézve. Őszintén megmondom önöknek, a mai napig én még nem adtam föl a re ményt, hogy azért néhány dolgot tisztába tudjunk tenni, és ez alatt olyan dolgokat értek, amik a múltban jogtalan vagyonszerzésnek minősültek. Ehhez az Országgyűlés felelős képviselői nem adhatják az áldásukat. Azért kérném képviselőtársaimat, próbáljanak meg időnként a választókkal is egyeztetni, próbálják meg érzékelni az országnak a hangulatát. Vegyék figyelembe azt, hogy ha mi az alkotmányból ki akarjuk hagyni az egyik leglényegesebb dolgot, és nem akarjuk, illetőleg egyesek nem akarják ennek a fejezetn ek a meglétét, az egy nagyon rossz üzenet a magyar társadalom számára. Ezért kérném képviselőtársaimat, gondolják meg. Ehhez csatlakozó módosító javaslatot nem tudunk mi beadni, de elképzelhető még egy este átgondolása után, a holnapi napon valamiféle komp romisszumra tudunk jutni, és egy nagyon lényeges résszel bővíthetjük az alkotmányi szabályozási koncepciót. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Balsai István úrnak, Magyar Demok rata Fórum. DR. BALSAI ISTVÁN (MDF) : A következő fejezetben szeretném felhasználni. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót Gáspár Miklós úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőjének. DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm szépen. Ti sztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A szociális szférát és a munka világát illetően a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja szerint három alapvető kérdés van ebben az alkotmánykoncepcióban. Az első, amiről tegnap volt szó, az állam jellege, az á llam szociális jellege - véleményünk szerint , a másik a szociális jogok kérdése, hogy államcélként vagy alanyi jogként történik a szabályozásuk. Mi tegnap ezt részletesen kifejtettük. Mi alanyi jogként, az állampolgárok által az állammal szemben bíróság előtt érvényesíthető módon szeretnénk a szociális jogokat szabályozni. A harmadik alapvető kérdés pedig az érdekegyeztetés kérdése. Az érdekegyeztetéssel kapcsolatban 275. sorszám alatt nyújtottunk be egy módosító indítványt az alkotmánykoncepcióhoz, amely szerint "A kormány kötelezettsége, hogy feladatainak ellátása során együttműködjék az érdekvédelmi és a társadalmi szervezetekkel. A társadalmi, gazdasági és szociális érdekegyeztetés intézményes formájaként társadalmi, gazdasági és szociális tanácsot kel l felállítani,
