Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP):
485 amely a kormány mellett konzultatív szerepet tölt be. A kormány köteles kikérni és meghallgatni e tanács véleményét, de a tanács állásfoglalásai nem jelenthetnek vétójogot a kormányzás során. A tanács összetételét, hatáskörét, szervezetét és működését külön törvény szabályozza." Így szól a módosító javaslatunk. Tisztelt Országgyűlés! Az érdekegyeztetés mint a szociális gondoskodás egy formája a századforduló óta nyert fokozatosan teret, és a második világháborút követően intézményesített módo n uralkodóvá vált Európa nyugati felén. A szociális piacgazdaság egyik legjellemzőbb vonása, hogy a nyugateurópai országokban, illetve az Európai Unió államaiban a gazdasági, a szociális és a munkaügyi kérdésekben a jogalkotást egy sokoldalú érdekegyeztet és előzi meg, amelybe a társadalom minden rétegének a képviselőit bevonják. a törvényalkotás során sok államban az érdekegyeztetést ezen felül még a kétkamarás parlamenti rendszer külön is biztosítja, mivel az egyik kamarában a politikai pártok érdekegyezt etése, míg a másik kamarában a különböző érdek- és rétegszervezetek képviselőinek az egyeztetése folyik. Háromoldalú, tehát a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti szerveken kívül az állami szervek részvételével működő érdekegyeztetési rendszer l étezik például Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Luxemburgban, az Egyesült Királyságban, Írországban és Spanyolországban. Németországban az érdekegyeztetés kétoldalú, tehát az állam abban nem vesz ugyan részt, de ez nem is szükséges, mivel a Grun dgesetz, azaz az alaptörvény értelmében a német állam szociális jogállam, és a gazdasági szféra szereplői kötelesek magukat ehhez tartani. Ugyanakkor Franciaországban és a Beneluxállamokban például az érdekegyeztetést maga az alkotmány intézményesíti, vagy is kifejezetten kimondja, hogy minden törvényjavaslatot a parlamenti tárgyalás előtt és minden kormányrendeletet a kiadása előtt az érintett érdekvédelmi szervezetekkel egyeztetni kell. Magyarország jelenlegi helyzetében különösen fontos a társadalmi érdek egyeztetés alkotmányos szintű intézményesítése, hiszen megalapozott és egészséges társadalmigazdasági átalakulás csak az érintett társadalmi rétegek egyetértésével valósítható meg. Enélkül a kormány súlyos konfliktusoknak és társadalmi ellenállásnak néz e lébe. Magyarországon - legnagyobb sajnálatunkra - az érdekegyeztetés teljes hiányát mutatja, hogy például az 1995. március 12én a lakosság legszélesebb rétegeit érintő rendkívüli pénzügyi megszorításokat, a hatalmas áremelkedést és adóemelést, a társadalo mbiztosítási juttatások nagymértékű megvonását, vagyis az úgynevezett Bokroscsomagot a kormány mindenfajta érdekegyeztetés nélkül, teljes titokban készítette elő, és meglepetésszerűen zúdította a lakosságra. (15.00) De kormányzat ugyancsak nem egyeztetett senkivel például az oktatás és az egészségügy működéséhez szükséges pénzügyi források elvonása alkalmával vagy a munka törvénykönyvének a módosítása előtt. Tekintettel arra, hogy az átalakulás rendkívül súlyos terheit a társadalom viseli, ezért a Kereszté nydemokrata Néppárt véleménye szerint mellőzhetetlenül szükséges a társadalmi érdekegyeztetés. Mindezek alapján a Kereszténydemokrata Néppárt, különösen a kétkamarás parlamenti rendszer hiányában - mert úgy néz ki, hogy bár a Kereszténydemokrata Néppárt a kétkamarás parlamenti rendszert javasolta, ez mégsem fog megvalósulni, legnagyobb sajnálatunkra , tehát a kétkamarás parlamenti rendszer hiányában kardinális kérdésnek tartja a Kereszténydemokrata Néppárt az érdekegyeztetés alkotmányos szintű megjelenítés ét. És hogy ennek alapján az érdekegyeztetés rendszere felső és alsó szinten, egyaránt intézményesen kiépüljön. Végül szeretném megjegyezni, hogy az érdekegyeztetés alkotmányos szintű megjelenítését az alkotmányelőkészítő bizottságban a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokraták Szövetsége nem támogatta. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
