Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
483 hozta nyilvánosságra a jelentésnek azokat a részeit, amelyek államtitkot, szolgálati titkot vagy banktitkot érintettek. Miután nem fogadták el Kutrucz Katalin javaslatát, ismét egy csatlakozó módosító javaslattal próbáltunk Ba lsai István képviselőtársammal finomítani ezen, és lehetővé tenni, hogy a bizottság gondolja át. A titokvédelem törvényi szabályai között garanciálisan elfogadható az az alapelv, hogy azok a jelentések, amelyek a titokvédelem körébe tartozó titkokat érinte nek, azok ne kerüljenek nyilvánosságra. Azért garanciális egyébként a titokvédelmi törvényünk, és azért nem kell félni ettől a korlátozástól, mert ezeknek a titkoknak a titokká történő minősítése bíróság előtt kétségbe vonható. Tehát hiába minősít valaki v alamit államtitoknak. Az épp általunk megalkotott jogszabály lehetővé teszi, hogy a titok minősítés feloldásra kerüljön, és akkor az a rész, ami idáig nem volt nyilvánosságra hozható a titokvédelmi szabályok miatt, nyilvánosságra kerüljön. Hozzá kell tenne m, ez természetesen nem jelenti azt - mármint, hogy a titokvédelmi szabályok hatálya alá tartozó részek nem kerülnek nyilvánosságra , hogy az arra jogosult személyek, az Országgyűlés számvevőszéki bizottságának tagjai, országgyűlési képviselők, kormánytis ztviselők ne tudják meg annak a jelentésnek a valós tartamát. Ez csak az illetéktelen vagy olyan személyek elől kívánja a jelentés bizonyos részének tudomásulvételét korlátozni, akik esetében a felhasználás esetleg káros következményekkel járhat az ország érdekében, vagy az adott bank érdekében. A 274. pont alatt van egy olyan módosító javaslatunk Balsai István képviselőtársammal, amelyet koncepcionális jellegűnek tartok. És őszintén mondom, igazából nem értem azt az ellenkezést, amely meggá tolta, hogy ez a fejezet, ez a rész kiegészüljön egy új fejezettel, amely a közvagyon megjelölését kapta volna. Mi ebben a fejezetben azt kívántuk, hogy az alkotmány határozza meg az el nem idegeníthető állami vagyon körét, rögzítse az állami vagyon és a k özvagyon fogalmát, tartalmazzon rendelkezéseket a vagyonnal való gazdálkodási kötelezettségről, illetve felelősségről. Azért tartottuk nagyon lényegesnek, hogy a közpénzügyekről szóló fejezetben legyen egy ilyen rész is, mert nem elég arról rendelkezni az alkotmányban, hogy hogy adjon számot a kormány az adófizető által befizetett pénzekről, hogy ezt hogyan és milyen módon költötte el. Nagyon lényeges, hogy alkotmányos szinten megfogalmazást nyerjen az állami vagyonnak a védelme. Én nem hiszem, hogy ebben a képviselőházban egyébként van olyan képviselőtársam, aki azt vallaná, hogy rövid időn belül meg fog szűnni az állami vagyon. Nem. Nagyon sokáig lesz állami vagyon, és kell is hogy legyen, mert bizonyos vagyontárgyak működtetése csak oly módon képzelhető e l, hogy azok az állam kezében maradnak. Ettől egy kicsivel másképp kell a közvagyon fogalmát meghatározni. Azért is gondoltuk, hogy a koncepcióban erre kitérjünk, hogy a normaszöveg szabatosan fogalmazza meg, mert a kettőt egymástól el kell választani. A j elenleg hatályos alkotmány is tartalmaz egyébként - igaz, hogy egy rövid részben - utalást arra, hogy ez a magyar népnek a vagyona az állami vagyon. (14.50) A nemzet érdekében kellene ezt működtetni. Akik ezt a vagyont működtetik, azok alkotmányos szinten nyerjenek felelősséget a vagyonnak a működtetéséhez. Az egyszerű halandó számára a jelenleg is meglévő állami vagyonnak a nagysága felfoghatatlan. Az, hogy 500 milliárd, 1000 milliárd, 2000 milliárd vagy 3000 milliárd forint értékű, ezt mi nem tudjuk érzék elni. Ahhoz viszont ez elég, hogy érzékelhessük - és én megpróbálom érzékeltetni képviselőtársaimmal , hogy ennek a vagyonnak a működtetése ez nem olyan jogviszony, amelyről ne kellene alapelvi szinten az alkotmányban szót ejteni. Ha mi ezt kihagyjuk az a lkotmányból, azzal gyakorlatilag egy olyan jelzést adunk a jelenlegi vagyonkezelőknek, hogy nyugodt lélekkel működtessék ezt a vagyont, esetleg a saját hasznukra (Hegyi Gyula mosolyog.) , mert a felelősségre vonásuk, az a ködbe vész.
