Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
482 mert a költségvetési törvények megalkotásánál, a költségvetési szemlélet kialakításánál ezek a klasszikus al apelvek, amelyek évszázadokon keresztül alakultak ki, támpontot adnak a jogalkotónak, a későbbiek során esetleg a jogalkalmazónak, mondjuk az Alkotmánybíróságnak, hogy kielégítie egy költségvetési törvényjavaslat ezeket az alapelveket vagy sem. (14.40) M ert, ha nem elégíti ki, ha nem felel meg a valódiság elvének, ha nem felel meg a teljesség elvének - egyébként zárójelben megjegyzem , ez azt jelenti, hogy minden állami pénzt, közpénzt a költségvetésben kell szabályozni, és nem lehet a költségvetésen kív ül, különféle csatornákon még költeni az adófizetők pénzét, mert akkor nem lehet arról tisztességesen elszámolni. Tehát, ha ezek az elvek nem jelennek meg a költségvetési törvényekben, akkor nevezhetjük ezeket a törvényeket a Magyar Köztársaság 1997. évi k öltségvetéséről szóló törvénynek, de mégsem a szó valódi, teljes értelmében vett költségvetési törvénye, hanem csak egyfajta látszatjogszabályok. Viszont nincs lehetősége senkinek sem vitatni ezeknek a látszatjogszabályoknak a látszólagosságát, mert alapel vek hiányában és alkotmányos szintű rögzítés hiányában nem tud vele mit kezdeni az Alkotmánybíróság sem. Nem fogja tudni levezetni, mert a jogi alapelvek, amennyiben nincsenek a normaszövegbe iktatva az Alkotmánybíróság számára, ebben az esetben - emberjog i gyakorlat esetén, alapjogoknál más a helyzet, de ez nem alapjog - ebben az esetben nem nyújtana semmiféle fogódzót. Én valóban úgy gondolom, hogy esetleg konzultálhatnának azok a frakciók, akik elutasították ezt a javaslatot. Ha már nem akarják úgy megfo galmazni, hogy klasszikus alapelvek - szintén képviselőtársammal, Balsai Istvánnal csatlakozó módosító javaslattal , egy kicsit finomítottunk a szövegen, hogy legyen lehetőség megint megtárgyalni. Mert bízom abban, hogy éppen a közpénzügyekről szóló fejez etben, amelynek az alkotmányba történő vadonatúj szabályozásának az az indoka, hogy hitelesen és felelősen kívánunk számot adni az állampolgároknak, hogy hogyan és miként gazdálkodik az ő pénzükkel az állam. Ez a rész, ezek az alapelvek nem hiányozhatnak. Tisztelt Országgyűlés! Ugyanebben a fejezetben, a Számvevőszékkel kapcsolatban is vannak alapvető rendelkezések. A bizottság sajnos nem támogatta a 272. szám alatti módosító javaslatot, amely a jelenlegi megfogalmazásban megint rossz. Elképzelhető, hogy an nak ellenére, hogy ugyanúgy kifejthettem Kutrucz Katalin képviselőtársam módosító javaslata mellett szóló érveket, mint a korábbiakban, de a bizottság megint nem látta át teljesen, hogy miről van szó, és ezért foglalt nemleges állást. Ez a paragrafus ugyan is azt mondja, hogy az Állami Számvevőszék a jelentését nyilvánosságra hozza az államtitkot tartalmazó részek kivételével. Így - meglátásom szerint, és képviselőtársam meglátása szerint is - az alkotmánykoncepció rossz. A jelentés nemcsak államtitkot tarta lmazhat, tartalmazhat szolgálati titkot is, amelynek a védelmére nem is olyan rég alkottunk egy nagyon komoly törvényt. Tartalmazhat banktitkot is. Én egy példát említek, hogy milyen veszélyei lehetnek annak, hogyha az Állami Számvevőszéket az alkotmány kö telezi a jelentése nyilvánosságra hozatalára, és azzal banktitkot fog sérteni. Például: most vizsgálják a bankkonszolidációt. Néhány bankot nagyon kényesen érint ez a dolog. Vizsgálták a Budapest Bankkal kapcsolatos tőkejuttatást. Az is, egyébként, már min t annak a jelentésnek jó néhány része banktitkot érintett, ezért nem is hozta nyilvánosságra az Állami Számvevőszék. Mert ha nyilvánosságra hozza, akkor én nyugodt lélekkel ki merem jelenteni, hogy a banktitok megsértése miatt pert lehet indítani az Állami Számvevőszék ellen. Kétlem, hogy lenne olyan magyar bíróság, amelyik ne állapítaná meg a banktitoknak a megsértését, mert ez alól még az alkotmány sem adhat felhatalmazást, mert egyébként máshol meg elismeri ezeknek a titkoknak a jogosultságát, és meg fog ja állapítani az Állami Számvevőszék közvetlen a magyar államnak a kártérítési kötelezettségét. A jelenleg hatályos alkotmányszöveg rossz. Tudniillik az előírja a jelentésnek a közzétételét. Eddig az Állami Számvevőszék egy alkotmányellenes gyakorlatot vol t kénytelen követni, mert nem
