Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
481 tárgyalni is kellene az Országgyűlésnek, mert rendes menetében hat hét egy törvényjavaslatnak az átfutási ideje. Én azt hiszem, hogy az államapparátus hossz ú ideig még nem lesz abban a helyzetben, hogy költségvetési zárszámadási törvényt be tudjon június 15e előtt terjeszteni, és az Országgyűlés pedig nem lesz abban a helyzetben, hogy állandó Házszabálymódosításra kényszerüljön, hogyha az alkotmány ezt a me gfogalmazást tartalmazza. Balsai képviselőtársammal mi a tizedik hónap végéig tennénk lehetővé a törvényjavaslatnak az elfogadását, ami jelen esetben október vége, tehát egy szeptemberi tárgysorozatbavétellel és tárgyalással alkotmányos keretek között meg oldható lesz ez a probléma. Igen tisztelt Országgyűlés! Bár a bizottságban támogattuk a 255. szám alatt levő, Gáspár Miklós és társai által jegyzett javaslatot, már akkor jeleztük, hogy a jelenlegi szövegezése ennek a törvényhelynek nem kielégítő két okból . Véleményünk szerint közjogilag is különbséget kell tenni a zárszámadási törvénynek az elutasítása és az átmeneti gazdálkodásról szóló törvényjavaslat elutasítása között. Tudniillik az átmeneti gazdálkodásról szóló törvényjavaslatot megelőz egy szavazás a z Országgyűlésben, méghozzá egy nemleges szavazás. Tudniillik az Országgyűlés nem fogadja el a költségvetési javaslatot, vagy a kormány oly módon terjeszti be, hogy egyáltalán nem kerül sorra a szavazás. Ez egy olyan mulasztás, illetőleg az Országgyűlésnek egy olyan értékítélete, hogy nem fogadja el a beterjesztett költségvetési javaslatot, ami egyszeri negatívum. A következő törvényhozási a rosszallás - idézőjelbe téve a rosszallás szót , az átmeneti gazdálkodásról szóló törvényjavaslatnak a leszavazása. Ez a második figyelmeztetés. Ezek után úgy gondoljuk, teljesen szükségtelen újra előírni azt, hogy bizalmi szavazást kérjen az Országgyűlés a kormánytól, hanem nekünk az a véleményünk, mármint Balsai képviselőtársamnak és nekem, hogy ebben az esetben a kor mánynak le kell mondani, mert nem képes arra, hogy az ország gazdaságát megfelelően rendbe rakja vagy rendben tartsa. Ettől el kell különíteni a zárszámadási törvény el nem fogadásával kapcsolatos jogkövetkezményeket, mert abban az esetben felmerülhet az i s, hogy egy olyan kormány terjeszti be, amelyik nem felelős a korábbi kormány költségvetési törvényjavaslatának a végrehajtásáért. Ha azt szavazza le az Országgyűlés, nyilvánvalóan nem lehet olyan súlyos jogkövetkezménye, mint az átmeneti gazdálkodásról sz óló törvényjavaslat leszavazásának. Másrészt ezt nem előzi meg egy olyan előzetes nemleges szavazás, mint a költségvetési törvényjavaslat el nem fogadása, tehát ebben a szituációban helyesnek tartjuk a Kereszténydemokrata Néppárthoz tartozó képviselőknek a javaslatát, hogy ilyenkor a kormány bizalmi szavazást kérjen. Viszont nyelvhelyességi szempontból ellentmondás keletkezik ugyanazon szakaszon belül, mert azt mondja a koncepció, hogy a zárszámadásról szóló törvény el nem fogadásának jogkövetkezményéről az alkotmányban kell rendelkezni. Ezt követően aztán ki is mondja, hogy mi ennek a jogkövetkezménye. Nekünk az a véleményünk, hogyha már egyszer úgyis hozzányúltak képviselőtársaink ehhez a törvényhelyhez, akkor elképzelhető, hogy nyelvhelyességi szempontok alapján talán máshova kellene tenni ezt a következményt, illetőleg ki lehetne hagyni, mert majd az alkotmány megszövegezése során a normaszövegben kifejezetten szó lesz majd arról, hogy kelle vagy nem kell bizalmi szavazást kérni. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A magam részéről nagyon sajnálom, hogy nem nyerte meg a hatpárti támogatást dr. Kristóf István képviselőtársamnak a 256os pont alatt lévő módosító javaslata. A kormánypárthoz tartozó képviselőtársam ugyanis arra tett indítványt, hog y az alkotmány tartalmazza az úgynevezett klasszikus költségvetési alapelveket. Amikor az alkotmánykoncepció általános vitájában erről a részről szóltam, ezeket az alapelveket fel tudtam sorolni, nem tudtam kibontani őket és nem tudtam elmondani, hogy miér t van szükség arra, hogy az alkotmány ezeket tartalmazza. Ezek, azok számára, akik nem voltak jelen az általános vitán, a teljesség, a valódiság, a részletesség, a nyilvánosság, az áttekinthetőség és az egységesség elve. Képviselőtársamnak is és nekem is a z a határozott meggyőződésünk, hogy a költségvetési alapelveknek az alkotmányi megjelenítése ebben a fejezetben nélkülözhetetlen. Nélkülözhetetlen,
