Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független):
467 hatalom működése eredményét, eredményének a végrehajtá sáról gondoskodik. Feladata a törvények végrehajtása. Innen ered az elnevezése. A kormány tevékenysége azonban nem szűkül le arra, hogy hatáskörében kibocsátja mindazokat a rendeleteket, amelyek a törvények végrehajtásához szükséges. Ennél szé lesebb körű a kormány tevékenysége, és én azt hiszem, hogy a részletes vitában az időkímélés megengedi azt, hogy én ennek a részletes elemzésétől, hogy miért és mennyiben szélesebb, eltekintsek, pusztán a tapasztalatainkra utaljak, és arra, hogy ezt, vélem ényem szerint a kormányzati tevékenység szóval lehet megfelelően kifejezésre juttatni. Tehát ily formában a kormánynak igazából kettős olyan funkciója van, amely mint meghatározás, meggyőződésem szerint, lefedi a kormány egész tevékenységét, jellegét és fe ladatát, ez pedig a végrehajtó hatalom ellátása legfelsőbb szinten, illetve a kormányzati tevékenység gyakorlása. A módosító indítványok körében még szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét a 238. módosító indítványra, ez a miniszteri felelősséggel ka pcsolatos. Ismeretes az a közjogi, alkotmányjogi probléma, vita, ami a miniszteri felelősséggel összefüggésben már hosszú évek óta visszavisszatérően felmerült, akár itt a parlamentben is. Nevezetesen, a korábbi megoldás, ami még a rendszerváltozást megel őzően fennállt, ismerte, úgy rendezte pontosabban fogalmazva, úgy rendezte, a kormány felelősségét, hogy a kormánynak volt egy testületi felelőssége, és megvolt a miniszterek felelőssége közvetlenül is az Országgyűlés felé. Tudniillik ez az eredeti konstru kció nem ismerte a konstruktív bizalmatlansági indítvány megoldását. 1990ben a konstruktív bizalmatlansági indítvány megalkotásával ennek a felelősségrendszernek a működése módosult, hiszen a konstruktív bizalmatlansági indítvány - mint ismeretes , azt j elenti, hogy a kormánnyal szemben csak a teljes testülettel szemben lehet bizalmatlansági indítványt benyújtani, illetve a miniszterelnökkel magával szemben lehet úgy bizalmatlansági indítványt benyújtani, hogy mindkét esetben az indítványnak tartalmaznia kell egy javaslatot az új miniszterelnök személyére nézve, és az Országgyűlés egy szavazásban dönt a bizalmatlansági indítvány, illetve az új miniszterelnök megválasztása felöl. Ebből a konstrukcióból következik, hogy önállóan, a miniszterekkel szemben biz almatlansági indítványt előterjeszteni nem lehet. Gyakorlatilag a miniszterelnök dönti el azt, hogy a minisztereit megtartjae vagy sem, és hogyha tevékenységükkel elégedetlen, akkor megteszi saját hatáskörében eldöntve ezt, megteszi az előterjesztést a kö ztársasági elnökhöz, aki ilyen esetben tulajdonképpen felmenteni köteles a minisztert. Hozzáteszem, hogy ezzel a konstrukcióval szemben az a megfogalmazás, hogy egyáltalán nincs miniszteri felelősség, az én véleményem szerint nem helytálló, mert azért még e megoldás mellett is létezik önállóan a miniszteri felelősség. Nemcsak azért, mert az alkotmányban benne szerepeltetik, benne foglaltatik, hogy a miniszter felelős az Országgyűlésnek is, hiszen ez önmagában csak egy puszta, üres alkotmányos tétel lenne, h anem a miniszteri felelősségnek ismeretesek és működnek a közbenső formái. (13.30) Tipikusan a miniszterrel szembeni azonnal kérdés joga, interpelláció joga, kérdésfeltevés joga, amire ő megválaszolni köteles, amint azt a felelősség szó etimológiailag is k ifejezi. Emellett a miniszter köteles megjelenni a tárca szerint illetékes országgyűlési bizottság előtt, működéséről köteles beszámolni, tehát mindezekben megvalósulnak a felelősségi elemek. Kétségtelen azonban az, hogy ez a felelősség valóban nem teljes értékű, és valóban joggal okozott politikai problémákat az elmúlt időszakban, hogy a miniszteri felelősség még kivételes esetben sem vezethet a miniszterrel szembeni közvetlen bizalmatlansági indítvány előterjesztésére. A bizottságban nagyon részletes és h osszan tartó vita folyt már korábban is, és most a módosító javaslat kapcsán is arról, hogy hogyan lehetne ezt a kérdést rendezni. Felmerült akár egy olyan megoldás is - ezt most módosító indítványként már nem látom jelen, csak a teljesség kedvéért utalok
