Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független):
468 rá , hogy a miniszterrel szemben, hogyha interpellációit bizonyos számban nem fogadják el, akkor a miniszterelnök legyen köteles megnyilatkozni, hogy indokolja meg, hogy miért kívánja megtartani. De én úgy gondolom, hogy még e megoldás mellett is kivétele sen megvalósítható a miniszterrel szembeni közvetlen bizalmatlansági indítványa is. Azaz elvileg egyetértek Boross Péter 239. számú indítványával, amely úgy fogalmaz, hogy szélsőséges esetben ellenük is benyújtható bizalmatlansági indítvány. Én konkretizál om a 238. számú módosító javaslatomban, két esetre. A súlyos alkotmánysértés esetére, amikor megengedhetőnek tartom azt, hogy miniszterrel szemben közvetlenül is bizalmatlansági indítvány kerüljön előterjesztésre. Éspedig, az indítvány előterjesztésére az alkotmányügyekért felelős bizottságot jogosítanám fel, amiben benne szerepeltetik az is, hogy egy ilyen bizottsági döntés nem születhet meg kormánypárti képviselő támogatása nélkül. Tehát feltételezhetően olyan súlyos esetnek kell fennforognia, ami már a k ormánypárti többség háttértámogatásának a részleges vagy esetleg teljes elvesztésével is jár. Azért hangsúlyozom ezt, mert praktikus oldaláról nézve azt tényleg mindenképpen kerülni kellene, hogy az Országgyűlés vagy a kormány munkáját eleve esélytelen, öt letszerűen bedobott bizalmatlansági indítványokkal verjük szét. Ezt semmilyen pozícióban nem támogatnám. Tehát akkor sem, ha ugyan független képviselőként az ellenzéki gondolkodásmódúak eszmei irányához tartozom és így működöm. Ez az egyik eset, amikor leh etségesnek tartom közvetlenül a miniszterrel szembeni bizalmatlansági indítványt. A másik pedig, hasonlóképpen igen súlyos szakmai okokból, szakmaipolitikai okokból is lehetségesnek látok ilyet, súlyos alkotmánysértés nélkül is. Mégpedig úgy, hogy ennek a z előterjesztésére a tárca szerint illetékes bizottságot jogosítaná fel. A javaslatom - szintén emögött ott van az a gondolat, hogy elképzelhetetlen egy ilyen bizalmatlansági indítvány anélkül, hogy a kormánypárti képviselőknek legalábbis egy része ne támo gasson egy ilyen javaslatot. Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy a javaslat ismertetése mellett sikerült előadnom mindazokat az érveket, amik megfontolást érdemelnek a javaslat tekintetében. Ajánlom tisztelettel az alkotmányelőkészítő bizottság, ill etőleg a tisztelt Ház figyelmébe ezt a javaslatot. Végezetül, utoljára, a 244. számú módosító indítványomról szeretnék beszélni, illetőleg jelezni, hogy e tekintetben egy csatlakozó módosító indítványt csatoltam már be a tisztelt Országgyűléshez. Elnézést, a sok irat között nem könnyű megtalálni. Ennek a csatlakozó indítványnak a száma: H/2252/257. Az eredeti szöveg ugyanis az alkotmánykoncepcióban az ide vonatkozó részt illetően így szól: "A kormány hatáskörébe tartozik az államigazgatási szervezetrendszer kialakítása." Meg kell mondjam, az egyik jogi szakértőnk, Bragyova András egy mellékmondatban, szakértői véleményének egy mellékmondatában hívta fel a figyelmet arra, hogy itt valami probléma lehet. A szakértő jogtudós arra utal, hogy ezek szerint a minis ztérium létezésén kívül minden közigazgatási, államigazgatási szervezet léte vagy nem léte a továbbiakban a kormányra lesz bízva. Én ezt így nagyon szerencsétlen megoldásnak tartanám. Mert hiszen azzal egyetértek, hogy a kormánynak kell adnia egy bizonyos körű, mégpedig elég széles körű autonómiát arra, hogy államigazgatási feladatai ellátására hogyan szervezze meg munkáját. Ez bizonyos kereteken belül magában foglalja a kormánynak ahhoz való jogát és lehetőségét is, hogy a szervezeti kereteket is meghatáro zza. Azonban azért azt szerencsétlennek tartanám, hogyha például kormányrendelettel el lehetne rendelni országos hatáskörű szervek felállítását. Hadd utaljak rögtön arra, úgy, hogy közben ugyebár a költségvetési, egy ilyen szervezet költségvetési fedezetén ek a biztosítása közben a költségvetési törvény révén az Országgyűlés hatáskörébe tartozna.
