Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP):
465 A köztársasági elnököt a leadott érvényes szavazatok abszolút többségével kell megválasztani. Amennyiben ezt a többséget az első fordulóban egyik jelölt sem szerzi meg, a második fordulóban csak az első két jelölt indulhat. Az alkotmánykoncepció konszenzus hiányában megőrzi az államfő parlament általi választásának elvét. A köztársasági elnök közvetett választását az alkotmányozók 1989ben, az 1946. évi I. trv. szinte szó szerinti átvételével oldották meg. Az 1946o s megoldásról tudni kell azt, hogy a nemzetgyűlés általi, közfelkiáltással történő választást leginkább a szovjetek és a kommunisták támogatták. Az alkotmány mai megoldása szinte egyedülálló a világon. Véleményünk szerint azt nem viheti tovább ez az alkotm ánykoncepció sem. A szóba jöhető megoldások közül a legegyértelműbbnek és a legtisztábbnak az államfő nép általi közvetlen választása tűnik, véleményünk szerint, és ezt célozza a Kereszténydemokrata Néppárt javaslata is. A köztársasági elnök közvetlen vála sztása melletti indokaink a következők: Az államfő nemzeti intézmény, nemzeti szimbólum, a felségjelvényekhez hasonlóan a nemzet egységének a szimbóluma. A nemzeti intézményeket, szimbólumokat pedig csak a nemzet legitimálhatja közvetlenül. Az államfőnek e zer szálon kell kapcsolódnia a társadalom egészéhez, és egy kormányzati válságkezelésre és konszenzus teremtésre hivatott államfői intézményt nem lehet kizárólag csak a pártpluralizmusra alapozni. A köztársasági elnököt az európai parlamenti rendszerek töb bségében közvetlenül a nép választja, cáfolva azt, hogy a közvetlenül választott elnök idegen lenne a parlamentáris demokráciától. A közvetlen választás nem pártosít jobban, mint a parlamenti pártok általi kiválasztás, sőt a belső parlamenti pártalkuk, ame lyek nagyrészt titokban zajlanak, jobban foglyul ejthetik az államfőt. Amennyiben a köztársasági elnököt a többségi párt vagy pártok jelölik, pártpaktum alapján, ez a köztársasági elnök részéről már eleve bizonyos fokú lekötelezettséget jelent e pártok irá nyában. Mert akitől támogatást kap, ahhoz nyilvánvalóan valamilyen lojalitás is fűzi. A köztársasági elnök viszont, véleményünk szerint, nem egyes pártokhoz, hanem csak a magyar néphez lehet lojális. A közvetlen választás ugyanakkor sokkal nagyobb nyilváno sságot is teremt, mint a pártpolitikai kiválasztás, a köztársasági elnököt illetően. Ez a nyilvánosság a nemzeti sorskérdésekben méri világosan a jelöltek alkalmasságát. Hamis az az ellenérv is, hogy a közvetlen választás, a prezidencializmus, tehát az erő s elnök irányába mozdíthatja el a kormányformát. Az államfő választásának módja és a kormányzati rendszerben való elhelyezése egymástól határozottan külön választható a mostani alkotmányozás során is. A KDNP a módosító javaslat megtételekor ezen érveken tú l figyelemmel volt az alkotmány társadalmi elfogadottságának fontosságára, hogy a lakosság magáénak érezze az alkotmányt és a köztársasági elnöki intézményt ezen belül, és figyelemmel voltunk a szakmai, társadalmi vita visszajelzéseire is. A magyar történe lem folyamán a magyar nép még nem választott közvetlenül államfőt. Ugyanakkor a jelenlegi alkotmány I. fejezetének (2) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlen ül gyakorolja. A nép választja az Országgyűlést és az önkormányzati képviselőket, továbbá polgármestereket. Így a KDNP véleménye szerint a köztársasági elnök választása is a nép joga kell, hogy legyen. (13.20) A jelenlegi alkotmányunk III. fejezetének 29. §a szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét. De miként fejezheti ki a nemzet egységét, ha a nép nem választotta meg.
