Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BOROSS PÉTER (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BOROSS PÉTER (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
451 Miért állítom ezt. Elég, ha a tisztelt Ház csak arra gondol, hogy az elmúlt napokban mennyi civil szervezet nyilatkozott meg abban a kérdéskörben, hogy a mi alkotmányozási folyamatunkat mennyiben tudja elfogadni, mennyiben nem. Az előbb i felszólalás is világosan mutatta ennek az alkotmányozásnak és az egész Országgyűlés működésének a kötöttségét. Hiszen itt legfeljebb az merül fel, hogy most négy párt támogatjae, vagy öt párt támogatja azt a javaslatot, netántán hat párt. De ez nem jele nt áttörést a hatalmi túlsúlyon, tehát mindenképpen szükség lenne a mi megítélésünk szerint a kétkamarás parlamentre. A kétkamarás parlament azt jelentené, hogy mindazok, akik a választás során kirekednek a társadalom azon ellenőrző szerepéből, amely az Or szággyűlés működése felett valamiféle hatalmi túlsúlyt is jelentő ellenőrzést gyakorolhat, azok bekerülnének a felsőházba, és ennek következtében egy hatalmi ellensúly keletkezhetne. Igaz, hogy ez a törvényalkotás folyamatát lassítaná, de a törvényalkotás folyamatát ugyanakkor a szakszerűség növekedésével sokkal inkább gyorsítani lehetne - mint az ahogyan jelenleg folyik , mert én úgy gondolom, hogy egy bizonyos szint alatt hiába fogjuk növelni a ráfordított idő mennyiségét, az a valóságban igazán minőségi változást a jogalkotás folyamatában nem jelent. Tehát a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint a második kamara beiktatása a civil szervezetek széles körének behozatalát jelenthetné a Házba, a nemzetiségeket megjeleníthetnénk, az egyházak megfelelő ké pviselethez juthatnának. (12.00) Mindazok a kisebbségek, amelyek a magyar határon túli politikára tekintettel meghatározó jelentőséggel bírnának, azok igen látványosan jelennének meg a magyar kétkamarás Országgyűlés működésében. De hogyha arra utalok, hogy ezen keresztül megjelenhetne a vidék, azon belül megjelenhetne a kistelepüléseknek a képviselete, megjelenhetne a nagy ipari agglomeráció képviselete, megjelenhetne a különös helyzetbe kerülő társadalmi rétegeknek a képviselete. Így akár a mozgáskorlátozo ttak széles körű társadalmára utalok, akár a csökkentlátásúakra. Ezeknek mind, mind képviseletet lehetne adni a felsőházban éppúgy, mint a szakszervezeteknek, az önkormányzatoknak. Rendkívüli jelentősége lenne, ha az önkormányzatok a maguk regionális probl émáival vagy helyi problémáival is megjelenhetnének a Házban, részt vehetnének a törvényalkotás folyamatában. De gondoljanak arra, igen tisztelt képviselőtársaim, hogy milyen jelentősége lenne annak, hogy ha a törvényalkotásban megjelennének külö n a fiatalok, a pályakezdők, megjelennének a nyugdíjasok. És úgy gondolom, megjelennének a közéletnek azok a képviselői, akik legfeljebb ma a televízión keresztül követhetik még ideigóráig figyelemmel a Ház munkáját. Ez egy valóságos ellenőrző szerepet je lentene, mert hiszen a másodfoknak is meg kellene hoznia a saját döntését az adott törvény ügyében. Ilyen körülmények között tehát a második kamara - az a mi megítélésünk szerint - a valóságos demokrácia fokmérője lehetne. Nem arról van szó - félreértés ne essék , hogy az egykamarás parlament keretei között nem lehetne egy olyan struktúrát kiépíteni, ahol az államhatalmi tényezők egymáshoz való egyensúlyát helyesen lehetne szabályozni. Természetesen az egykamarás parlament keretei között is ezt meg lehetne tenni. Miután azonban Magyarországon a valóságos tényekből lenne célszerű kiindulni. Nevezetesen, hogy itt évtizedeken keresztül egy szűk csoport gyakorolta a hatalmat, és a társadalom döntő része kirekesztődött a hatalom gyakorlásából. Most mindenképpen célszerű lenne a demokrácia szélesítése érdekében ezt a kört bővíteni, és ennek a körnek a bővítése akként volna elképzelhető, ha a második kamarát létrehoznánk. Különösen gondoljanak képviselőtársaim arra a tényre, hogy a köztársasági elnöki és az egyéb f ontos közjogi méltóságok választása szempontjából milyen jelentősége lenne a második kamara létének. Egyértelmű, hogy a jelenlegi körülmények között az egykamarás parlament megtartása az
