Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BOROSS PÉTER (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BOROSS PÉTER (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
450 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Salamon László felszólalását. Megad om a szót Boross Péter képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. BOROSS PÉTER (MDF) : Köszönöm. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A köztársasági elnök jogosultságaival (Az elnök megkocogtatja a poharat.) 218ig tetszett mondani. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Képv iselő úr, 218nál kezdődik a köztársasági elnök. DR. BOROSS PÉTER (MDF) : 217. Saját javaslatom, tessék elolvasni a 215öst. (Beszólás: Átírták a forgatókönyvet.) Nekem nincs szerencsém ma. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Jó, legközelebb lesz a köztársasági elnök kel kapcsolatos pont. Soron következik Torgyán József képviselő úr, Független Kisgazdapárt. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Én megelégszem sorszámban a 207essel, az tényleg sajátom és a k étkamarás parlament álláspontjára helyezkedik mindazzal szemben, amelyet Salamon képviselő úr az előbb kifejtett, aki a koncepcióhoz hasonlóan az egykamarás parlament híve, legalábbis azt a részét, amelyet én a felszólalásnak hallottam, az erre utalt. Én ú gy gondolom, hogy az alkotmánykoncepciónak az a része, amely a második fejezetben található, és azzal a fogalomkörrel indít, hogy a Magyar Országgyűlés továbbra is egykamarás legyen, nem igazán szerencsés az államhatalmi ágak egymáshoz való egyensúlyának r endezését illetően. Miért állítom ezt. A mi jelenlegi hatalmi struktúránk olyan eltorzulttá vált, amelyet a jelenlegi parlament működése bizonyít a leginkább. A kormányzati oldalon van 72 százalékos többség, amely tulajdonképpen azt jelenti, hogy minden al kotmányos kérdést a kormányzati többség egymaga is eldönthet. Ha ehhez hozzávesszük az egyéb hatalmi tényezőket, tehát nevezetesen a köztársasági elnököt, annak parlamenti választását, ehhez vesszük a kormányt, a kormányra vonatkozó alkotmányos szabályokat , tehát a konstruktív bizalmatlanság intézményét, akkor még inkább szembeötlő az, hogy a hatalmi túlsúly az egyik oldalon koncentrálódik. De én azt hiszem, hogy lehetne folytatni a sort a különböző közjogi méltóságok megválasztásával kapcsolatban is, és eg yértelmű, hogy ezzel szemben ténylegesen az ellenzék semmiféle hatalmi ellensúlyt nem képvisel. Az, hogy az ellenzéknek mi a valóságos súlya, megmutatta a Házban lezajlott legutóbb vita is a házszabály módosítását illetően, amikor is nagyon jelentős ellenz éki jogosítványok szűkítésre kerültek. De hadd utaljak arra, hogy a televíziós közvetítés, amely a nép számára egy közvetlen ellenőrzési jogot jelentene az Országgyűlés működése felett, ez ugyancsak szűkítésre vár, illetőleg - kormányzati elképzelések szer int - nagyon jelentős szűkítésre, akár teljes megszüntetésre is. Ami egyértelműen olyan hatalmi koncentrációt jelent, ahol a másik oldalon nemcsak hogy nincs semmiféle ellentétes erő, hanem a nem is létező vagy alig létező ellenzéki jogosítványok megjelent etése sem lehetséges, illetőleg azoknak legfeljebb az éjszakai órákban való elmondása biztosít egy nagyon szűk körben megszólalási lehetőséget. Ebben a helyzetben különösképpen felértékelődik annak a gondolatnak a helyessége, hogy a kétkamarás parlamentnek a beiktatásával lehetne ezt a hatalmi túlsúlyt megváltoztatni. A kétkamarás parlament a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint a mai hatalmi viszonyokra tekintettel sokkal inkább biztosítja a többpárti parlamenti demokrácia valóságos működését, mint a jelenlegi helyzet.
