Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független):
449 részvételt. Nem feltétlenül arra kell törekednünk, hogy valami teljesíthetetlenül rövid időre csökkentsük az időt - bár nag yon remélem, hogy ilyen törekvések igazán nincsenek is. Nagyon félő, nehogy félreérthetőek legyenek a megfogalmazott szándékok, amik a koncepcióban megjelennek. De sokkal inkább kell törekedni arra, hogy az ilyen természetű eljárás, mint amit itt most péld aként felhoztam, ne legyen megvalósítható. Meggondolandó, mert lehet ellenérveket is hozni, hogyha egyszer a népszavazás eredményével értékelik azt is, hogy a lakosság milyen részét érdekli a fölvetett probléma. A népszavazás eredménytelenségéhez vezet, ho gyha arra a lakosság 50 százaléka nem megy el. Akkor az én véleményem szerint nem lehet magában a szavazás során sem különböző kérdéseket összekapcsolni, mert az egyik kérdést olyan fontosságúnak ítélheti a társadalom, amire elmegy többségében szavazni, a másik kérdést pedig olyannak ítélheti meg, amire nem megy el. És hogyha a törvény az ilyen választói magatartásokhoz jogkövetkezményeket fűz, az eltérő jogkövetkezményeket nem lehet elmosni azáltal, hogy ilyen kérdéseket összekapcsolunk. Vagy például, amib en egyébként az Alkotmánybíróság döntése szerencsésen nagyon helyes álláspontot foglal el, hogy egy összefüggő, logikailag egybetartozó rendszer egyes elemeit önmagában népszavazásra vinni nem lehet. Itt éppen az alkotmány kérdései kapcsán merült fel ez na gyon világosan. Az Alkotmánybíróság kimondotta az 1993as, az Országgyűlés önfeloszlatására irányuló népszavazási kezdeményezés kapcsán, hogy egyes alkotmányos kérdéseket önmagában népszavazásra vinni nem lehet. Hogy - kérem szépen - azt a kérdést önmagába n nem lehet eldönteni pusztán, hogy például a köztársaságielnökválasztás hogyan alakuljon. Hozzá kell tenni akkor még 68 vagy 1012 kérdést. Lehet, hogy olyan megoldást kell majd találnunk az új alkotmányban, hogy megengedhetü nk ilyen alkotmányos kérdéscsomagok népszavazásra vitelét, de csak abban a formában, hogyha például az alkotmányügyi bizottság egy ilyen kérdéshez a hozzá tartozó fontos további kérdéseket is hozzáteszi. Akkor az a kérdés, hogy hogyan történjen az államfő választása, az valóban abban az összefüggésben jelenjen meg a népszavazáson, hogy prezidenciális rendszer irányába akarunke elmenni, akarjae a nép, a lakosság a további következményeit is egy adott döntésének. Egészében el tudjae fogadni vagy sem. Mert különben félrevezetjük a választókat. A választó egy adott kérdést, más kérdésektől elszakítva úgy fog megítélni, hogy nincs birtokában annak a problémakörnek, annak az áttekintésének, amire kihatással dönt. (11.50) Tisztelt Országgyűlés! Én úgy gondolom m ég egyszer, abban foglalom össze a 217es módosító javaslatommal kapcsolatos felszólalásomat, hogy ne a jogok szűkítésében gondolkodjunk. Ne abban gondolkodjunk, hogy hogyan nehezíthetjük meg - most hadd mondjam ki nagyon durván és magyarul - a népszavazás nak a megvalósulását, hanem azokat a biztosítékokat helyezzük be a törvénybe, ami annak áll útjába, hogy a népszavazást manipulatívan, visszaélésszerűen, rendeltetésellenesen lehessen alkalmazni, és akkor úgy hiszem, hogy ezen a területen helyes módon járu nk el. Éppen ezért sajnos a bizottság nem támogatta ezt a javaslatomat, én nagyon remélem, hogy az itt elhangzott érvek alkalmasak lesznek arra, hogy az alkotmányelőkészítő bizottság foglalkozzon ezzel a dologgal. Meg kell hogy mondjam, hogy a bizottságba n, ha jól emlékszem, kettő igen szavazat volt, két párt támogatta, egy párt nem és kettő tartózkodott. Tehát benne volt a szavazásban az is, és több hozzászóló kifejtette, hogy az alapgondolattal tulajdonképpen egyetért, a közelítésmóddal egyetért, csak a szöveggel van baja. Kérem, a szövegről már számtalanszor elmondtuk, hogy két napunk volt megfogalmazni az indítványokat, szerencsére nem normaszövegről van szó, nem ez fog bekerülni szó szerint az alkotmányba, ez egy koncepciószöveg. Ezzel az indoklással, hogy kérem ez a szöveg nem tökéletes, ne söpörjük ezt félre, mert a szövegezés munkája úgyis egy következő fázisnak a feladata lesz. Megtisztelő figyelmüket köszönöm. (Taps jobbról.)
