Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független):
448 A 3. módosító javaslat a népszavazás kérdésével kapcsolatos. Hogy a problémát ezzel kapcsolatban prezentáljam, engedtessék meg, hogy ismertessem az alkotmánykoncepció ide vonatkozó eredeti szövegét. Azt mondja a koncepció: "Az állampolgárok által kezdeményezhető népszavazás feltételrendszerét úgy kell átalakítani, hogy megszűnjön, vagy jelentősen csökkenjen az ellentmondás a könnyen teljesíthető kezdeményezés és a nehezen teljesíthető eredményesség között." E mög ött az elmésen megfogalmazott mondat mögött az szerepel, azok a tapasztalatok, amiben van igazság valóban, hogy talán túl könnyű a százezer aláírást összegyűjteni, és talán olyan kérdésekben is túl könnyű, amelyek valójában nem igazán vágyakoznak - hogy íg y mondjam - népszavazás elé, nem igazán jelentenek valóságos, a társadalom többségét, a lakosság millióit foglalkoztató problémát. Benne van az a probléma valóban, az a gond, az a megoldatlanság, hogy az aláírásgyűjtés határidő nélküli, tehát elvileg akár 510 éven át is lehet gyűjteni egy adott kérdéshez az aláírásokat? És akármilyen kérdéshez mi akadálya lenne hosszú éveken keresztül összegyűjteni a százezer aláírást. És benne van az a gond, hogy ugyanakkor a népszavazás eredményességének bizonyos feltéte lei vannak. Én elismerem azt, hogy ezeket a problémákat újra kell gondolni, és ha szükséges, akkor itt bizonyos pontosításokat el kell végezni. Azonban óva intenék attól, hogy a népszavazás intézményével szemben, egy kifejezetten jogkorlátozó, jogelvonó sz emlélet érvényesüljön. Én úgy fogalmazom meg a véleményemet, hogy a népszavazás intézményét illetően nem a jogokat kell csökkenteni, hanem azt kell biztosítani, hogy a népszavazás intézményét rendeltetésszerűen lehessen gyakorolni, kizárva minden visszaélé s vagy rendeltetésszerű joggyakorlás lehetőségét. Erre teszek ebben a 217es számú javaslatban indítványt. Idézem: "A népszavazás feltételrendszerét úgy kell alakítani, hogy az visszaélésszerű, rendeltetésellenes vagy félrevezető módon ne legyen gyakorolha tó. Például: aláírásgyűjtés összekapcsolt kérdésekre, összekapcsolt kérdések népszavazásra bocsátása, vagy egyoldalúan kiragadott kérdések népszavazásra bocsátása." Azért engedtessék meg, hogy mondjak egy példát, mégpedig egy történelmi példát. Ismeretes a híresneves "négy igen"es népszavazás kérdése. Ha jól emlékszem, ott négy kérdés összekapcsolására került sor. Az első, hogy szűnjöne meg a Munkásőrség? A második, hogy: Távozzone a párt - akkor még egy párt volt - a munkahelyekről? A harmadik: Számolj one el a Magyar Szocialista Munkáspárt a vagyonával? Olyan kérdések voltak ezek, amik a magyar nép elementáris többséggel úgy érezte, a népszavazás tanúsága szerint a résztvevők 97 százaléka egyértelműen voksolt arra, hogy szűnjön meg a Munkásőrség, számo ljon el az állampárt a vagyonával, hogy távozzon a párt a munkahelyekről. Tehát a négy kérdésből három kérdés olyan volt, ami nyilvánvalóvá tette, hogy a társadalom fontos problémáknak tartja és azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a társadalom ebben milyen ál láspontra fog helyezkedni. Ehhez kapcsolták hozzá a negyedik kérdést akkor, a köztársasági elnök választásának a kérdését - amit most nem akarok részletezni , ami tartalmánál fogva nem volt akkor sem az állampolgárok számára könnyen értelmezhető kérdés és probléma. Úgy gyűjtötték az aláírásokat, hogy a három - teljesen nyilvánvaló , népszerű, és megválaszolásában is egyértelmű kérdés mellé hozzákapcsolták ezt a negyedik kérdést. Én úgy gondolom, hogy ily módon a népszavazás gyakorlása nem megengedhető. Go ndolok itt - példát mondtam a negyedik kérdésre - engedtessék meg, hogy elmondjam, Antall József ezt szűkebb körben úgy fogalmazta meg, hogy: " Nem illik a vesepecsenyével együtt a mócsingot is eladni." Én azt hiszem, hogy amikor a népszavazás intézményéne k a korrekciójára gondolunk, akkor nem feltétlenül arra kell törekednünk, hogy valami teljesíthetetlenül magas számban szabjuk meg a