Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független):
447 konstruktív bizalmatlansági indítványt nézve, abban is meghatározó s zerepe van, hogy azt a kormány felmenti, meghatározott szigorú feltételek mellett. Ezen túlmenően azonban mást nem tartalmaz az említett koncepció (1) bekezdése az Országgyűlés általános feladatai megfogalmazása során, holott a következő, a koncepció követ kező részeiből kitűnően az Országgyűlésnek még számos feladata van. Engedtessék meg, hogy ezt is idézzem: "Maga a koncepció (3) bekezdésében azt tartalmazza, hogy az alkotmány jelölje meg az Országgyűlés feladat- és hatásköreit a törvényalkotással, az orsz ágos népszavazás elrendelésével, a nemzetközi szerződések megkötésével, a kormány alakulásával, ellenőrzésével, a fegyveres erők alkalmazásával, a külföldi fegyveres erők Magyarország területére beengedésével, az ország biztonságát fenyegető rendkívüli hel yzetekkel, a költségvetés elfogadásával és a zárszámadással, az önkormányzatokkal, továbbá az egyes tisztségviselők megválasztásával kapcsolatban." Ezt olvasva joggal tették fel a kérdést a tudomány képviselői is és joggal teszem fel - azt hiszem - a kérdé st én is, hogy mindez belefér a törvényhozói és a végrehajtói hatalomba? Nyilvánvalóan erre a kérdésre nemleges a válasz. Én úgy gondolom, hogy az itt a probléma, hogy a szocialista államfelfogásnak egy kétségtelenül helytelen alaptézisét és abból eredő hi báját akarták mindenképpen kerülni úgy a koncepció megfogalmazói, hogy közben népies szólással mondva "a fürdővízzel, a mosdóvízzel együtt kidobták a gyereket is." Ugyanis a szocialista államhatalmi felfogás arról beszél, hogy az államhatalom egy egységes valami, és azt gyakorlatilag legfelsőbb szinten az Országgyűlés tölti be, és ezzel összefüggésben az Országgyűlés, hogy a régi alkotmány kifejezését - a már megváltoztatott, nem a hatályos, hanem az azt megelőző szövegében - az alkotmány kifejezését idézze m, "a népszuverenitás letéteményese". Ezzel a megfogalmazással szemben egy erőteljes berzenkedés van, és ez abban az értelemben jogos is, hogy a népszuverenitásnak nem egyedüli formája a közvetett demokrácia, azaz a parlamenti testület működése. Erről tegn ap már beszéltünk, hiszen a népszuverenitásnak a másik gyakorlási formája a népszavazás, a közvetlen forma. Ennek ellenére nem tudjuk megkerülni azt a feladatot, hogy a koncepció (3) bekezdésében felsorolt sokféle feladatot és elemet, ami egyébként fogalmi lag nem fér bele a törvényhozás fogalmába, és nem fér bele a végrehajtó hatalom ellenőrzésének a fogalmába, ne foglaljuk össze egy összefoglaló, egy summázó megjelölésbe. Ezt kívánja az én módosító javaslatom pótolni és lehetővé tenni, akként, hogy engedjé k meg, hogy idézzem: "Az Országgyűlés alkotmányszerepét akként kell megfogalmazni, hogy a Magyar Köztársaságban a választójogosult állampolgárok megbízásából az Országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból eredő jogokat, a törvényhozó hatalmat. Meghatározz a és ellenőrzi a végrehajtó hatalom működését." Én még hozzáfűzöm azt is - ez talán nem kardinális kérdés, de megjelenhet - az Országgyűlés tevékenysége a megbízási időszak alatt a nyilvánosság és a törvényben meghatározott esetekben tartandó népszavazás e llenőrzése alatt áll. (11.40) Ez utóbbival kifejezésre juttatva, hogy egy jogállamban egyetlenegy testületnek a hatalma, és így a parlamentnek a hatalma sem lehet abszolút és korlátlan, függetlenül attól, hogy - kétségtelenül - a törvény az államhatalmi ág ak megosztásában, a törvényhozó hatalom elválasztása, az valamilyen súlyponti többletet is jelent a végrehajtó hatalom irányában mindenképpen. Hozzáteszem, bár módosító javaslatomban nem szerepeltetem, hogy nyilvánvalóan az Országgyűlés törvényhozó tevéken ységének kontrollját maga az Alkotmánybíróság megvalósítja - tehát ez egy további kontroll szerep - hiszen az Alkotmánybíróság végzi az Országgyűlés által alkotott törvények alkotmányosságának vizsgálatát. Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, hogy m ódosító javaslatommal teljesebbé és pontosabbá, és a valóságos közjogi helyzetnek megfelelőbbé lehet tenni az Országgyűlés helyének, szerepének a megfogalmazását. Ezért figyelmükbe ajánlom ezt a javaslatot, illetőleg az alkotmányelőkészítő bizottság figye lmébe ajánlom és kérem, hogy támogassák azt.
