Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független):
446 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelettel arra kérem képviselőtársaimat, hogy szakmai vagy egyéb politikai érveiket felesleges sértegetésekkel ne fűszerezzék. (Taps.) Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki szólni a vita e szakaszában? Mivel további felszólaló nem jelentkezett, a vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! A részletes vita következő egysége a 204218ig terjedő álláspontok megtárgyalása. Ezen ajánláspontok az Országgyűlésre vonatkozó elveket tartalmazzák. Írásban előre jelezte felszólalási szándékát dr. Salamon László képviselő úr. Megadom a szót. DR. SALAMON LÁSZLÓ (független) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtá rsaim! Ebben a részben három módosító indítványom indoklására szeretnék kitérni, a 204esre és a 205ösre. Ezek az Országgyűlés feladatával és szerkezetével kapcsolatosak, illetve mivel e részhez tartozik a népszavazás témája is - a koncepció ezt is az Ors zággyűlés fejezetben helyezi el , a 217es módosító indítványommal, ami a népszavazás témáját érinti. Először tehát az Országgyűlést érintő 204es, 205ös javaslatot indoklom röviden. Ez a javaslat, e két javaslat közül az első az szerkezeti jellegű javas lat, arra irányul, hogy a koncepció szövegezésében ne azzal kezdjünk első mondatban foglalkozni, hogy hány kamarás az Országgyűlés, mert ez már egy további kérdés. Legelőször azt kell meghatároznunk, hogy mi az Országgyűlés, mi a feladata, mi a szerepe, mi a helye a magyar államszervezetben. És csak ezt követi majd az a kérdés, hogy az Országgyűlés hány kamarás. Ezt a szerkezeti jellegű javaslatomat az alkotmányelőkészítő bizottság támogatta, ehhez több érvet nem is kívánok most hozzátenni. Kérem képviselő társaimat is, hogy a szavazáson ugyancsak szíveskedjenek ezt a javaslatot támogatásban részesíteni. A második ide vonatkozó javaslat az Országgyűlés szerepének, jellegének, fogalmának tartalmi körülírása az alkotmánykoncepcióban. Az eredeti szöveg az Orszá ggyűlés szerepét a következőképpen fogalmazza meg, idézem: "Az Országgyűlés alkotmányos szerepét akként kell megfogalmazni, hogy a Magyar Köztársaságban a törvényhozó hatalmat és a végrehajtó hatalom ellenőrzését az állam polgárainak képviseletében az alko tmány alapján az Országgyűlés gyakorolja." Meg kell azt mondanom tisztelt képviselőtársaim, hogy engem a módosító indítvány előterjesztésére azon túl, hogy rögtön, amikor ezt a szöveget tanulmányoztam, rögtön voltak hiányérzeteim, ezen a hiányérzeten túl a z ide érkező jelentős számú észrevétel inspirált. A tudomány számos képviselője ítélte meg úgy, hogy ez a meghatározás túl szűk, és nem fejezi ki teljes mértékben az Országgyűlés feladatának és szerepének lényegét. Mert való igaz az, és helyes azt kiemelni , hogy az Országgyűlés maga a törvényhozó hatalom. És helyénvaló az is, mielőtt folytatnám, megjegyzendő, hogy talán az Országgyűlés feladata és szerepe szempontjából valóban ez a talán legfontosabb jogosítvány. Bár bánjunk csínján a fontosságok hierarchiz álásával. Valóban a törvényhozó hatalom mellett az Országgyűlés másik igen jelentős funkciója a végrehajtó hatalom ellenőrzése. Itt rögtön megjegyzem, hogy ez azonban már önmagában nem teljes, mert az Országgyűlésnek több jogosítványa van, mint pusztán a v égrehajtó hatalom, azaz nevezzük nevén, a kormány ellenőrzése. Hiszen tudjuk jól, hogy senki és ezt senki sem kívánja megváltoztatni, hogy az alkotmány és a tervezett alkotmány rendelkezése értelmében a miniszterelnököt az Országgyűlés választja és gyakorl atilag a kormány programját az Országgyűlés fogadja el. Itt tehát nem egyszerűen egy ellenőrzésről van szó, természetesen arról is, sőt elfogadom, hogy a kormány viszonylatában ez a nagyobbik és jelentősebb elem, de van egyfajta létrehozó szerepe is az Ors zággyűlésnek. Az Országgyűlés meghatározó szerepet visz a kormány létrehozásával azáltal, hogy megválasztja a miniszterelnök személyét és azáltal, hogy a kormányprogramot elfogadja. Sőt a
