Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP):
443 választójogot kapjanak. Most úgy néz ki, hogy létrejön egy konszenzus ebben a tekintetben, és megkapják bizonyos feltételek mellett a határon túl élő magyar álla mpolgárok a választójogot. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Soron következik Toller László képviselő úr, Magyar Szocialista Párt. DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Választójog kérdésé t e Ház falai között azt hiszem, az elmúlt két évben folyamatosan, hisz ezzel indítottunk sajátos és sajnálatos módon, talán azt is hozzá kell tennem, és ez lehet, hogy nem egy pozitív nyilatkozat a kormányzó párt oldaláról, de valószínűleg egyet bizonyít, hogy nem biztos, hogy azonnal választójoggal kell kezdeni valakinek a parlamenti tevékenységét, vagy annak a szabályozásával. Mondom mindezt azért, mert mikor a választójog alkotmányos szabályozásáról szólunk, akkor mindig ugyanaz a veszély áll fenn, mint az esetben, amikor a '94es választások előtt az akkori kormánykoalíció próbálta a választójogi törvényt saját szájíze szerint módosítani. Utána pedig - majd mondom - ( Dr. Balsai István: Kire gondolsz?) - majd mondom - (Dr. Kónya Imre: Tedd azt!) próbálta a választójogot módosítani. Én úgy gondolom, hogy a választások előtt nem is illik a választójogi törvényt módosítani, ugyanakkor nagy kérdés az, nagy kérdés az, hogy az alkotmányban milyen elveket kell a választójoggal kapcsolatosan szabályozni. Mondom m indezt azért, mert Balsai István és Sepsey Tamás képviselőtársaim javaslatát alapvetően akár helyeselhetnénk is, csak vannak averzióink. Miből erednek ezek? Több olyan tételt sorolnak fel módosító indítványukban, amelyek valószínűleg alkotmányosan nem rögz íthetők, vagy egy bimbózó demokrácia keretei között, ahol az alapvető intézményrendszer kialakul, de mondjuk a pártstruktúra folyamatosan alakul - gondoljunk az utóbbi hónapok eseményeire , tisztázatlanok a választójognak alapkérdései. Ilyen például a kül földi magyarok választójoga, vagy a külföldön tartózkodó magyarok választójoga, de a nemzetiségek országgyűlési képviseletének megoldása is. Én úgy gondolom, hogy a választójognak alkotmányosan csak azokat az elveit kell és szabad rögzíteni, amelyek még me gadják az alapvető garanciáit annak, hogy a demokratikus intézményrendszert védi, de nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy a demokratikus intézményrendszer és a politikai intézményrendszer Magyarországon bizonyos öntörvényei szerint, bizonyos szerves fej lődésen keresztül változzon, és ezt követő jelleggel, követő jelleggel két minősített többségű módon egy választójogi kódex szabályozza. (11.20) Mindezt azért mondom, mert vannak ennek a választási rendszernek valójában alkotmányba illő, vagy tehető eleme i. Ilyen ami kimaradt belőle igazából, vagy nem elég markánsan jelenik meg a vegyes választási rendszernek a biztosítása. Én úgy gondolom, hogy ez a sarkalatos pontja a magyar választójogi rendszernek, ami alkotmányos szabályozást igényel. Ugyanakkor, nem szabad keverni a technikáját ennek, hisz nagyon jól tudjuk azt, hogy az egész választási rendszerünk, a vegyes választási rendszerünk hogyan jött történetileg létre, nem kívánok erről részletesebben szólni, de azt is tudjuk, hogy olyan aránytalanságok, ter ületi aránytalanságok az egyéni választókerületi rendszerben, olyan területi aránytalanságok alakultak ki, amelyek hosszú távon nem tarthatók, alkotmányosan valójában nem rendezhetők, és ennek a következménye viszont az, hogyha területi választójogi, tehát az egyéni választókerületi rendszer területi elveihez hozzányúlunk, akkor a listás elveket vagy arányokat sem lehet adekvát módon most az alkotmányozás folyamatában meghatározni. Tehát inkább az indokolt, hogy ez ne alkotmányos értékű szabály legyen, hane m az alkotmányból követhető szabály, és a választójogi törvény tartalmazza a vegyes rendszer konkrét megvalósításának részben technikai, részben politikai elemeit. Hisz egyenlő az a választójog, ahol 30 ezer ember is egy képviselőt választ, és 76 ezer embe r vagy 70 ezer körüli választópolgár választ egy képviselőt. Teljesen természetes, hogy ez a választójogi rendszer nem egyenlő, csak az egyenlőség
