Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
444 felé mutat. Egyenlőre az a választójogi rendszer, ahol 92 településnek van egy képviselője, és egy nagy város ban pedig van három országgyűlési képviselő. Valószínűleg nem igazán az egyenlőség irányába hatnak ezek a szabályok. Teljesen világos, hogy ezeket a korrekciókat együtt, és az előző szándékaink szerint hétpárti, már hétpárti alapon megvitatva kell a válasz tójog rendszerében elhelyezni, és nem az alkotmányos rendszerben elhelyezni. Az egyfordulókétforduló kérdése olyan választási technika, amely szintén nem alkotmányos elvként kellene, hogy megjelenjen, hisz sok szól ellene és sok szól mellette. Én nem kívá nok erről részletesen szólni, hisz 1994ben ennek az elveit alapelvetően kivitattuk. Hozzáteszem, hogy európai gyakorlatban az egyfordulót általában a tiszta listás választási rendszerekhez szokták rendelni, beállt demokráciákban, beállt pártrendszerben eg ykéthárom pólusú parlamenti demokráciákban a vegyes választási rendszer nagy valószínűséggel inkább a kétfordulót igényli, mind tartalmilag, mind technikailag, de ezt is érdemes konkrét számok és tapasztalatok alapján elemezve, de nem az alkotmányban, ha nem a választójogi törvényben rögzíteni. Egyet lehetne érteni olyan javaslatokkal, hogy a képviselőjelölés és a listaállítás feltételeit, alapvető feltételeit esetleges alkotmányos szabály rögzítse. A képviselő állítás feltételei igen, de a listaállítás, a mit azonos sorban szerepelne a módosító indítványban, nagy valószínűséggel az elveit nem szabad meghatározni alkotmányosan, hisz összefügg az egész rendszer, egyéni kerületi rendszer, listaállítás, egy lista, két lista, egy szavazatos, két szavazatos rends zer, tehát az összes elemet kellenek, technikai elemet is hozzárendelni ahhoz, hogy alkotmányos szabállyá emeljék a választójognak ezeket az elveit, ez esetben viszont úgy ítélem, hogy a technika keveredik az elvvel, és hogyha a technika keveredik az elvve l, akkor alkotmánymódosításokkal lehetne csak végigvinni azokat az életszerű változásokat is - a választójogunk keretei között , amelyek nem alkotmányban, hanem választójog rendszerében illően szabályozhatók. A parlamenti bejutási küszöb kérdése és alapve tő kérdés - és ezt mi magunk egymás között is vitatjuk , hogy alkotmányos tétellé emelhető, vagy nem. Én óvnék ettől. Akkor, amikor a - akkor is ezt a szót használtam, hadd használjam ismét - bimbózó demokrácia keretei között pártok alakulnak, szétválnak, összeolvadnak, leszakadnak, felnőnek , én úgy gondolom, hogy bizonyos stabilitást kell adni ehhez a választójogi rendszernek, de betonkemény szabályokat és mozgástér hiányát, azt pedig végképp kizárná a mi gondolkodásunkban. Gondoljunk arra, hogy a sok p olarizáció mellett, és a jelenleg hatályos választójogi törvény keretei között nem fordulhatnae elő az, hogy egy párt annyira túlnyeri magát, ugye, vagy két párt, hogy az összes többi párt kiszorul a parlamentből. Elképzelhető ez? Elképzelhető. Én azt his zem, hogy az ellenzéki pártokat képviselem ez esetben, mikor azt mondom, hogy hagyjunk itt választójogilag több mozgásteret ahhoz, hogy a többpárti vagy a sokpárti parlamenti demokrácia bimbózzon tovább Magyarországon, és ne kerüljünk abba a helyzetbe - mi ndenféle arányosítás mellett is elképzelhető helyzetbe , hogy a limittel független képviselők sorát hozzuk be a parlamentbe, amely olyannyira nemkívánatos jelenség, ahogy itt az ellenzék és kormánypárti képviselőtársaim oldaláról elhangzott. Amely gondola tokat igyekeztem elmondani, amellett érvelnének, hogy a választójogi alapelvek tekintetében legfeljebb egykét olyan alapelvet látunk, amely alkotmányos szintre emelhető, és a többit hagyjuk arra a kétharmadosnak továbbra is fenntartandó törvényre, amit vá lasztójogi törvénynek hívunk. Egyetlen megjegyzést szeretnék valójában tenni. Az önkormányzati választójogi rendszer valójában sekélyesen szabályozott a koncepció szintjén. Én úgy gondolom, hogy bővebb kifejtést érdemelne, azzal együtt, hogy ezirányú módos ító javaslatok sem igazán nyerték meg a tetszésünket. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :
