Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független):
438 kialakítása, és ennek következtében a kisebb pártok aránytalanul keveset kapnak, ennek a kettőnek az aránya mikor fog megfelelő stabilitást biztosítani anélkül, hogy jelentősen csökkentené az igazságtartalmát. De észre lehetett venni azt, hogy annak ellenére, hogy je lentős nonlinearitást vittünk be az előző választási rendszerekben, itt a jelenleg is érvényes választási törvényben, itt fordulhatott elő az, hogy a jelenlegi választások, például az SZDSZ 1 millió 250 ezer szavazatot kapott, a Szocialista Párt 1 millió 9 60 ezer szavazatot, mégis háromszor több mandátumhoz jutott. Ez egy rendkívül erős nonlinearitás, tehát az SZDSZ által is támogatott és hát személyes véleményem szerint is mértékadó javaslat az, hogy a nonlinearitásnak ezt a mértékét csökkenteni kell, de n em kell teljesen eltüntetni. Meg kell maradnia éppen azért, hogy a kormányváltások biztonságosak legyenek. És ugyancsak praktikus szempontok alapján, főleg a weimari tapasztalatok alapján vált szükségessé a küszöbnek a bevezetése, hogy ne jussanak be morzs alékpártok vagy kis pártok a parlamentbe, ami lehetetlenné tenné a döntéshozatalt és elnehezítené a parlament munkáját. A nemzeti kerekasztalon két álláspont volt, a 3 százalékot és az 5 százalékot artikulálták. A kompromisszuma 4 százalék lett. Tehát akko r, amikor az Országgyűlés a későbbiek folyamán fölemelte 5 százalékra, akkor lényegében a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő értéket és az akkor általunk képviselt 5 százalékot biztosította. Úgy gondolom, hogy az eredeti javaslata az alkotmányelőkészítő bi zottságnak megfelelő, amely azt mondja, hogy meg kell vizsgálni a módosítás lehetőségét. És nem helyes Trombitás Zoltánnak a javaslata, hogy törekedni kell a választási rendszer arányosítására. Hiszen a teljes mértékű arányosítás káros lenne.. Csupán azt k ell megvizsgálni, hogy ez a nonlinearitás ami jelenleg van, ez túl nagy értékű, ezt egészségesebb mértékben kellene csökkenteni, és ez már a törvényhozás feladata lesz, és nem az alkotmányé. Köszönöm szépen a türelmüket. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszön öm Mécs Imre felszólalását. Kétperces reagálásra kért és kap lehetőséget Salamon László képviselő úr, független. DR. SALAMON LÁSZLÓ (független) : Tisztelt Országgyűlés! Mécs Imre képviselő úr felszólalásából két kérdéskörre szeretnék válaszolni, hogy ne mar adjon válaszolatlanul. Kiskorú gyermekek választójogának a gyakorlása az egyik, a másik pedig a közügyektől eltiltottak választójogának a gyakorlása. Képviselő úr, vannak olyan jogok, amik csak személyesen gyakorolhatók. Ilyenek a politikai jogok is. Sőt i lyen mondjuk a házasságkötésnek való jog, az sem gyakorolható gyámok útján. Kétségtelen, a történelemben évszázadokkal korábban voltak erre ellenpéldák, mint tudjuk, amikor az uralkodó szülők megkötötték a gyermekek nevében a házasságot. De ahogy ilyen von atkozásban nem lenne helyes a visszatérés, úgy gondolom, a politikai jogok tekintetében sem lehet eltekinteni azok személyes gyakorlásától. A világon mindenütt így van, nem hiszem, hogy létezik ország, ahol a képviselő úr elképzelése intézményesülne. Ami a közügyektől eltiltottak szavazati jogát illeti, hát a közülettől eltiltás fogalma az éppen azt jelenti mint mellékbüntetés, hogy az illető el van tiltva a közügyekben való részvételtől, és ezek körében a választójog gyakorlása az egyik legjellegzetesebb k özügybéli dolog. Én úgy gondolom, hogy a közügyektől eltiltás intézményét indokolt fenntartani, mert nem fűződik ahhoz társadalmi érdek, hogy azok, akik bűncselekményeket követtek el, és azért jogerős szabadságvesztés büntetést töltenek és végrehajtható, t ehát effektíven végrehajtható jogerős szabadságvesztés büntetést állanak ki, azok az ország közügyeiben ebben az időszakban részt vegyenek. Képviselő úr is megáll, megriad, ha szabad így mondanom, a saját logikája előtt, mert ha következetesek lehetnénk, a kkor miért ne lehetne aktív választójog, (Az elnök csengetett.) ha a passzív választójogon a közügyektől eltiltottaknak miért ne lehetne aktív, hát nyilván ez a logika járhatatlan. (Az elnök megint csengetett.) A választójog további kérdéseihez nemcsak a k ét perces időmúlás híján, hanem azért sem kívánok
