Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BOROSS PÉTER (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BOROSS PÉTER (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
437 állampolgári jogait, ugyanakkor pedagógiailag és az átnevelés szempontjából rendkívül hatékony lenne és hatásos lenne, ha ő tudna választani, és ezzel közölné vele a társadalom, hogy számít rá, közölné vele, hogy jogai vannak, ezekkel a jogok kal élhet, és meghatározója lehet ő is az állami élet alakulásának. Ami pedig a közügyek gyakorlásától való eltiltást jelenti, nagyon fontos lenne, hogy ezt a jogintézményt alaposan felülvizsgálnánk. Ez a jogintézmény az elmúlt 4050 év alatt arra volt jó, hogy a hatalom kirekessze a politika gyakorlásából, a politikai élet gyakorlásából kirekesszen rétegeket és igen sok embert. Magam is 10 évig álltam ennek a hatálya alatt, és vagyunk jó pár tízezren, akik ezt elszenvedtük, és ez egy olyan jogintézmény, am ivel nagyon könnyű visszaélni. Ugyanakkor nem látom be, hogy köztörvényes bűncselekmények esetén miért szükséges a joghátrányokat még ezzel is fokozni. Ne felejtsük el, hogy a közügyek gyakorlásától való eltiltás számtalan más következményt von maga után, például nem folytathatok egyetemi tanulmányokat, tudományos fokozatot nem szerezhetek, nem tölthetek be bizonyos állásokat, és így tovább. De ezt kiterjeszteni még a választójogra, alapvető jogra, és kirekeszteni tulajdonképpen az állampolgárságból eredő e gyik legfontosabb jogból, én nem tartom indokoltnak. Ezért javasoltam, hogy ez maradjon ki a koncepcióból. Kérem a Házat, vegye figyelembe azt, hogy én a gyakorlat alapján beszéltem, hiszen évtizedeken keresztül tapasztalhattam a saját bőrömön is ezt, és n em hiszem, hogy a Házban itt lennének még olyan sokan, és az alkotmányszerkesztő tudós kollégáim között pedig egyáltalán olyanok, akik valaha is a közügyektől való eltiltás hatálya alatt álltak. Jó lenne, ha egy kicsit beleélnék magukat ebbe, jó lenne, ha átgondolnák, és nemcsak mechanikusan átvennék a korábbi választási törvényekből ezt a passzust. Ami a választási rendszert illeti, és itt Trombitás Zoltán képviselő által beadott javaslathoz szeretnék hozzászólni, nagyon fontos annak világossá tétele, hogy miért volt szükség ennek a vegyes választási rendszernek a létrehozására, és mi indokolta ennek az alapvető momentumait. (10.50) A nemzeti kerekasztaltárgyalásokon rendkívül nagy vita során alakítottuk ki a listás és az egyéni választókerületi rendszerne k azt a módját, amit azóta két választáson is használatba vettünk. Itt egyrészt figyelembe vettük a weimari jelenséget, ezenkívül a De Gaulle előtti francia nemzetgyűlés ellehetetlenülését, valamint az olasz képviselőház és politikai rendszernek az ellehet etlenülését, a német tapasztalatokat, és az ellenzéki kerekasztalon lévő erők egymással szemben álló véleménye között kompromisszumként született meg az a megoldás, hogy egész egyszerűen kettéosztottuk a választókerületeket, mivel ez praktikus volt, nem k ellett a választókerületek határát megváltoztatni, és a fönnmaradó 50 százalékra pedig listás választási rendszert alakítottunk ki. A probléma a következő. Az egyéni választókerületi rendszerben, a tiszta, egyéni választókerületi rendszerben a szavazatok jelentős része elvész. Így érvelnek azok, akik azt mondják, hogy minden egyes választó akaratának meg kell jelennie az Országgyűlésben, az országgyűlési artikulációban. A másik, a történelmi tapasztalat, hogy tiszta lineáris, tiszta arányos választórendsz ert alkalmaznak, akkor nem tud határozott kormányváltás létrejönni. Akik fizikával és technikával foglalkoznak, ismerik ezt a jelenséget, amely azt jelenti, hogy lineáris rendszerekben nem lehet stabilizálni, stabil állapotokat létrehozni, és mindenféle st abilizáláshoz nominalitást kell a rendszerbe bevinni. Tehát aki tervezett elektronikus berendezéseket vagy gépeket, az pontosan ismeri ezt a jelenséget, és a tervezés metódusa során mindig az a művészet, hogy ezt a nominalitást hogy viszik be a rendszerbe és milyen mértékig alkalmazzák. Itt is arról van szó, hogy nominalitást viszünk be a rendszerbe akkor, amikor nem vesszük figyelembe teljes mértékig azokat a voksokat, amelyek nem érvényesültek az egyéni választókerületben. A listás, az 50 százalékos list ás rendszerrel viszont egy linearitást viszünk be. A linearitás és a nonlinearitás arányának megválasztásával, vagyis annak a megválasztásával, hogy a nyerő mennyi prémiumot kap, hogy biztosabb legyen a kormányalakítás és a kormánytöbbségnek a
