Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BOROSS PÉTER (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BOROSS PÉTER (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
435 senki sem gondolt ennél többre. Fájlalom, hogy ezek a megfontolások ismét csak, talán nem eléggé lényegesek. Pedig alkotmányozunk, alkotmányozunk és általában egy ország alkotmánymódosítástól függetlenül, mert ez időnként gyötrelmek közepette megtörténik. Nálunk különösebb gyö trelmet nem okoz a jelenlegi összetételben, de általában gyötrelmet okoz. Egyegy új alkotmány ugye legalább majd fél évszázadonként merül fel gondolatként. De igazándiból akkor sem ott, ahol a történelmi viharok alapvetően nem tépdesik meg a gyökereket. E nnek is megvan a maga jelentősége. Tisztelt Ház! A köztársasági elnök kérdéskörébe.. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : (Pohara megkocogtatásával jelez a képviselő úrnak) Most még nem tartunk a részletes vitának azon szakaszánál, amelyik a köztársasági elnök úr... DR. BOROSS PÉTER (MDF) : 217. hát az 4es. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : De igen, de most a 194es és a 203as pont között vagyunk. Erről szól a részletes vita tárgya. Majd a vita egy későbbi szakaszában. DR. BOROSS PÉTER (MDF) : Elismerem, hogy nem vagyok elég precíz. Köszönöm. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Soron következik Mécs Imre képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Megadom a szót képviselő úrnak. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Kedves Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Azzal kell kezdenem, hogy a Magyarországon élő állampolgárok 25 százalékának nincsen választójoga. Vagyis nincs reprezentációja a képviselőházban, nem tudja érdekeit képviselni. És akkor, amikor finom vitákat folytatunk arról, hogy szükség vane máso dik kamarára és szükség vane különböző rétegeknek, csoportoknak, szervezeteknek a parlamenti artikulációjára, akkor nagyon régóta elmegyünk amellett észrevétlenül, hogy 25 százaléka a lakosságnak, kb. 25 százaléka, semmiféle artikulációval nem rendelkezik ebben a Házban. Ez pedig a 18 éven aluli gyerekkorúaknak a helyzete és sajnálatos, hogy észre is lehet venni, hogy nincs artikulációjuk. Nyugodtan lehet hozni olyan rendelkezéséket, amely a nagycsaládoknak, a családosoknak az érdekeit sérti, és egész egys zerűen nem számol vele a politikai mértan, hiszen nincsen artikulációjuk. A nyugdíjasok helyzete is nagyon rossz. Körülbelül ennyi nyugdíjas van az országban. Azonban a nyugdíjasoknak van választójoguk, ezért a politikai erőknek figyelembe kell venniük a n yugdíjasoknak az érdekeit. Többékevésbé számolni kell velük, hiszen eltipegnek az urnákhoz és voksolnak. Ezzel szemben azok a családok, amelyek a legnagyobb terhet viselik, azok egész egyszerűen nem rendelkeznek képviselettel, ugyanakkor pedig rajtuk van a teher, hiszen a jövő őrajtuk alakul. Ez egy anomália. Anomália, amit úgy lehetne rendezni, hogy az alkotmánykoncepció legelején, a szuverenitásról szóló fejezetben lévő általános elvet a későbbiek folyamán is figyelembe vennénk. Ez úgy szól, hogy "a népk épviseleti testületbe történő választás során a választójog általános és egyenlő". (10.40)
