Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BOROSS PÉTER (MDF):
434 normaszövegszerkesztésnél vagy dilemmák lesznek, vagy olyan kérdések is megfogalmazhatók, amelyre most nem terjed ki. Nem tudom, mennyi időt szán erre ma jd annak idején a tisztelt Ház. (10.30) Ha most másfél napot szánt akkor a normaszövegre, és abban sem optimista, hogy ebben a féktelen rohanásban ott ki lehet fejteni olyan érveket, amelyeket esetleg most a koncepció szintű fogalmazás még nem kíván. Még e gy példát szeretnék felhozni, hisz itt elhangzottak egy órával ezelőtt különböző mondatok a kamarával kapcsolatban. Mindenekelőtt előrebocsátom, nehogy valami vita legyen. Az alkotmányozás jelenlegi ritmusa és üteme mellett, egyszerűen nem lehet megvitatni ezt a kérdést. Ergo az egykamarás álláspont alakult ki, és ez teljesen érthető. Na dehát ez is vita kellene hogy legyen. Hát ez a második kamaráról, eddig tulajdonképpen egészen pontosan nem hangzottak el olyan javaslatok, amelyek vitára alkalmasak. Elhan gzottak itt valami érdekegyeztető tanács változatot kívánnának, ugye amelyik nagyon érdekes dolog volna, de teljesen kizárt, hogy minimális közjogi érzékkel ez egyáltalán tárgyalási alap lehessen. De lehet, hogy megnyugtatásként ki kellene fejteni ezzel ka pcsolatban is az érveket, hogy miért nem. De azért én így nem térnék napirendre, akkor is, ha az egykamarás tűnik bizonyos megfontolásokból jónak. Egy olyan jogintézmény kérdésében, amelyet a XVIXVII. század fordulójától, amelyik átment a húszas években a zon a modernizáción, hogy korszerű kifejezéssel éljek, amit nyilván nagyon sokan ismernek, és aminek nyilván valamiféle továbbfejlesztett változata. Azért legalább érdemi vitára érdemes lenne. A magyar területiség, annak hagyományai, egyáltalán, ahogy felé pül a több, a magyar közjogi rendszer. Ezt a kérdést ilyen könnyen és ilyen könnyed érveléssel nem hiszem, hogy elintézettnek tekinthetnénk. De hát ezt is elintézettnek kell tekinteni, mert most ez csak így logikus, akkor essünk túl rajta valóban, hisz ez a kérdés, amelyiknél már mindenki bejelentette az igényét, ami szervezet létezik, hogy második kamarát azért helyesel, hogy ő benne legyen, vagy az ő képviselője benne legyen. Tehát ezeket az abszurditásokat egy sokkal elmélyültebb, alaposabb, az ország mú ltját, jelenét, jövőjét komolyabban figyelembe vevő érveléssel kellene nyugvópontra helyezni, és nem úgy, ahogy ez történik. Természetes dolog, hogy a részvétlenség sok mindenre magyarázat. Én Toller képviselő úr helyében nem tértem volna ki arra, hogy mel y indokok szólnak amellett, hogy a magyar kormány tagjai hézagosan, vagy kevésbé, vagy nagyon kis számban képviselik itt magukat. Fájdalmasan lehet hiányolni azokat az egyébként mindig időben sem kötött, vagy idősorrend által nem kötött miniszteri hozzászó lásokat, amelyek bizonyára azért bővebben adnának arról tájékoztatást, hogy az itteni vitában nincs a kormány véleménye. És ezt fájdalmasan hiányolja egy parlamenti képviselő. Akkor ez önmagában azt jelenti, hogy bizony mi a kormány véleményére, vagy az il letékes miniszterek véleményére kíváncsiak vagyunk. Úgy egyébként a jelenlét a tárgy szerint illetékesnél egyébként is kellene, ha jobban elolvassuk az erre vonatkozó sorokat. De nem akarok ezzel időzni. Volt olyan javaslat, ami engem legalábbis meglepetés ként ért - nem voltam jelen, hozzá kell tennem , azon az alkotmányelőkészítő bizottsági ülésen, ami a koronáról szólt, a koronáról. Azért lepett meg, mert hisz a túlsó oldalon lévő képviselők tekintélyes személyiségei korábban magánkapcsolatban egyetérte ttek. Miről volt szó. Arról, hogy a korona közjogi jellegét rögzíteni kell. Hogy ne legyen azonos egy avarkori sírban talált csattal, ne múzeumi tárgy legyen. Az igény nem másról szólt, mint a korona bizonyos eskütételeknél legyen jelen, egyedisége, alanyi sága folytán. Jogtörténeti és kultúrtörténeti jelentősége miatt, amiatt a jellege miatt, amitől eltér a világ bármely más koronájától, amiért köztársasági államforma keretében is kaphat némi közjogi funkciót,
