Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BOROSS PÉTER (MDF):
433 állampolgárok szavazati jogának az elutasítását, és hiába ér veltünk azzal, hogy ez bizony nemzetközi gyakorlatnak is tekinthető. És előjönnek ugyanazok az évek - és Szigethy képviselő úr talán nem veszi rossz néven , hogy az újólag és ismételten megjelenő mitikus félelmet a század elején kivándorlók déd- és ükunok áival kapcsolatban - én úgy hiszem - csak túldimenzionáltan lehet indokként felhozni a külföldön élő magyarok választójoga ellenében érvelésként. Amennyiben ugyanazok az érvek futtatják zátonyra ezt a rendkívül fontos kérdést, vagy jórészt ezek futtatják z átonyra, akkor én azt hiszem, hogy nem olyan elmélyültséggel vitázunk erről a fontos kérdésről, mint amit az ügy megérdemel. Hegyi Gyula képviselő úr az előbb a választójogi rendszer stabilitásáról beszélt és annak egy olyan jellegéről, vagy úgy vélem, egy olyan jellegéről, hogy minden választójogi rendszer alapvető felforgatása dimenzióváltást is jelent, és bizony ezért általában az országok ragaszkodnak a főbb vonalaikban a kialakult választási szisztémához, hisz alkotmányjogászok előtt ismeretes, hogy ni ncs olyan hozzáértő személy, aki állandóan ne kétkedne az angol választási szisztéma miatt, ahol elvileg, matematikailag 49 százalékkal is lehet parlamenti képviselet nélkül maradni. Ennek ellenére nem változtatnak rajta, mert a változtatás ténye, a nagyob b arányú belső átrendezés ténye bizony jelentős kockázattal jár, bármennyire racionálisnak is tűnik - hisz számtalan olyan érv hangzik el, ami önmagában racionálisnak tűnik, csak összefüggésrendszerében, ha nincs idő kellő elmélyültséggel elemezni egy ily en változtatás teremtette helyzetet, akkor persze, hogy az előbbutóbb indulatszavakká válik az e tárgyban folytatott vita. Azonban azzal már nagyon nem tudok egyetérteni - és rám hivatkozva említette Hegyi képviselő úr a többes állampolgárság tilalmát biz onyos funkciókba. Amit én a magam részéről javasoltam, az alkotmánybizottság azzal a géppuskaszerű szavazattal, hogy nem, egy nem - és az ügy többet nem kerül napirendre. Az én javaslatom azt célozta, hogy bizonyos méltóságokban - köztársasági elnök, mini szterelnök, Állami Számvevőszék elnöke, folytathatnám ezt a korántsem tág kört - ne legyen olyan személy, akit állampolgári kötelezettségek más ország irányában is köteleznek. Én ezt nagyon életszerű javaslatnak éreztem. Nem is egészen világos előttem, hog y a fordítottja miért jó. Tehát miért lehet a Magyar Köztársaság elnöke kettős állampolgár? Én nagyon jól emlékszem arra, amire életszerűen nyilván a Házban sokan nem: megjelent '56 napjaiban újságban is, hogy a magyar hatóságokhoz beállított egy rémült em ber, Berei Andornak hívták és a tervhivatal elnöke volt, és azon a címen kért védelmet, hogy orosz állampolgár, a magyar tervhivatal elnöke. Én emlékszem azokra a lapkommentárokra, hogy hát hogy lehet az, hogy a tervhivatal elnöke - mintha előtte nem Rákos irendszer lett volna, ahol minden lehetett. Ennek ellenére mégis kiváltott reakciókat. (Salamon László közbeszólása: ENSZkövet.) Úgy van, Magyarországot az ENSZben képviselő személlyel ugyanez volt a helyzet. Tisztelt Ház! Ezek után az alkotmánybizottsá g azt döntötte, hogy hadd legyen kettős állampolgár a Magyar Köztársaság elnöke, és semmi aggályt nem látott benne, amelyik valószínűleg inkább elméleti aggály, na de hát alkotmányozásról van szó, ahol normákat illik illeszteni egy ilyen alaptörvénybe, és ez az egyik norma lehetett volna. De ezt én nem keverném össze, nemcsak azért, mert más az aktív és a passzív választójog, de nem keverném össze azoknak a magyaroknak a választójogával, akik magyar állampolgárok, és akiknek rehabilitációs igényük van, jogg al, mert nem azért hagyták el ezt az országot, mert utazni vágyott kedvük zömükben, hanem azért, mert menekülniük kellett a történelemből ismert sorsfordulóink során. Tehát ennek van egy érzelmi, vagy jóvátételi vetülete is, és úgy érzem, hogy önmagában ez a téma igényelne annyi vitát ebben a Házban, amit eléggé el nem ítélhető módon másfél napra szűkítve most a Ház a részletes vitára mint időt enged az alkotmánnyal kapcsolatban. Én gondolom, hogy a részletes vitán, a normaszöveg vitájánál majd számtalan ké rdés elölről kezdődik és újólag, hisz egy koncepció soha nem lehet egy az egyben adoptáció, nyilván a
