Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
415 Az arányosság kérdésén túlmenően szeretnék foglalkozni általában a választási rendszer kérdéseivel, hiszen erről Sepsey Tamás nagyon plaszt ikusan beszélt és nagyon sok észrevételével egyet is értek, nem mindennel, de többel egyetértek. Valóban, a választási rendszernek a mostani állása, tehát az ezzel kapcsolatos tárgyalások mostani állása problematikus, elhúzódott, és időnként én sem értette m, hogy egyes pártoknak a passzivitása ebben a kérdésben miért nem vitte előbbre legalább annyira a koncepció kidolgozását a választási törvény tekintetében, hogy már most legalább a részletes vitában konkrét kapcsolódó módosító javaslatokat lehessen előte rjesztenünk. Sajnos nem állunk ebben a helyzetben, mi nem vagyunk ebben a helyzetben. Ismereteim szerint a jövő héten szerdán fog folytatódni az a hétpárti tárgyalássorozat, amelyik külön ezzel a kérdéskörrel foglalkozik. És azt hiszem, hogy addig, amíg en nek a kérdésnek a részleteiben is megnyugtató megegyezés nem jön létre, eléggé nehéz koncepcionális szinten megkötni ezeknek a tárgyalásoknak a kereteit, mert lehetséges, hogy jobb megoldások, jobb részletmegoldások éppen azért elvesznének, mert a koncepci ó keretében szigorúbb szabályokat állapítanánk meg. Éppen ezért én azt hiszem, a legjobb kompromisszumos megoldás a jelenlegi állapotban mégiscsak az, hogy azt a módosító javaslatot szavazza be az Országgyűlés a koncepcióba, amelyik a részletesebb szabályo k, lényeges szabályoknak a koncepcióba való beemelését tartja szükségesnek anélkül, hogy ezeket konkrétan megnevezné, legalábbis addig, amíg az ezzel kapcsolatos hétpárti tárgyalások előbbre nem vezetnek. Csak szeretném említeni: Trombitás Zoltán javaslatá nak a másik eleme, a kisebb parlamentre való törekvés is több párt részéről igényként vetődött föl, a mi részünkről is. Ebben is azonban, mivel ez egy nagyon komplex kérdés, csak egy megnyugtató, egységes álláspontot lehetne kialakítani, mert minden más me goldás mindenképpen ellenérzéseket szülne. Itt csak említeném, hogy például egy kisebb létszámra való törekvés esetén nagy valószínűség szerint át kellene szabni a jelenlegi választási körzeteket is. Végig kell gondolni ennek a szociológiai összefüggéseit, tehát ez nem annyira egyszerű kérdés, hogy ezt ránézésre azonnal el lehetne, azonnal, gyorsan dönteni. A választási rendszer korrekciója véleményem szerint éppen azért szükséges, amiről már az előbb említést tettem, mert ez az a közjogi elem, amikor a la kosság hosszú távra kijelentheti, hogy az őt a parlamentben képviselő képviselők közül, pártok közül kikre kíván szavazni, kikben bízik meg és a következő négy évben kiknek a szava döntsön az ország legfontosabb kérdéseiben. Ez a gondolat átvezet a másik k örhöz is, és ez Salamon Lászlónak, illetőleg más részről Balsai Istvánnak és Sepsey Tamásnak a külföldiek választójogával kapcsolatos módosító indítványait érinti. Abban az előkészítés során mindenki egyetértett, hogy a jelenlegi alkotmány rendelkezései ne m szerencsések. Az eljárási szabály miatt azonban, ami szerint ötpárti egyetértés kell ahhoz, hogy a hatályos alkotmány szövegétől el tudjunk mozdulni, a konkrét javaslatokban való ütközés miatt nem alakult ki egyetlen olyan álláspont sem az előkészítés so rán, amely elnyerte volna öt pártnak a támogatását, és éppen ezért kölcsönösen kioltották egymást a különböző elképzelések, aminek eredményeként maradt az, hogy a hatályos alkotmány rendelkezései kerültek be a koncepcióba. Az a rendelkezés, amelynél azt hi szem, minden párt egyetértett abban, hogy ez nem jó, de mivel nem volt közös nevező másról, nem lehetett másként döntenünk. Én azt hiszem, hogy Salamon Lászlónak a 191. sorszám alatt előterjesztett módosító javaslata ezt a dilemmát feloldja. Ennek az értel mezése körül azonban viták vannak és erről szeretnék majd néhány szót szólni. Először mondanám a két végletet. Az egyikről már beszéltem, hogy maradjon minden a hatályos alkotmány szerint, tehát a magyar állampolgárok közü l csak az szavazhasson, aki itthon lakik és aki itthon is tartózkodik a választás napján. A másik véglet a Balsai István és Sepsey Tamás által előterjesztett javaslat, amelyik negatív módon fogalmaz: ne lehessen semmiféle különbséget tenni a belföldiek, il letőleg a külföldiek szavazása között. A megoldást a kettő között kell valamilyen formában megtalálni. Miért? Kezdem az állampolgársági jog kérdésével. Én azt hiszem, sokan nincsenek tisztában - talán még itt sem, de az országban minden bizonnyal - azzal, hogy a magyar állampolgárság közel sem egyértelmű fogalom.
