Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 20 (193. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
416 Azért nem egyértelmű fogalom, mert az 1920as évek végétől kezdődően azok a magyar állampolgárok, akik külföldre távoztak, a leszármazottaik révén további generációk számára hagyományozták át az e gykori magyar állampolgárságukat. Ez egy beláthatatlan kör. Próbáltunk ennek utánajárni - nincs ember Magyarországon, aki meg tudná mondani, hogy ez a jogilag magyar állampolgárnak számító halmaz tulajdonképpen hány embert tartalmaz. Ha én azt mondom, hogy mindegyik magyar állampolgár, aki külföldön tartózkodik, magyar választójoggal is rendelkezik, az azt jelentené, hogy egy bizonytalan személyi kör számára adnék jogot. Senki nem tudja a számát, esetleg saját maguk sem tudják, hogy jogilag magyar állampolg árnak számítanak, rájönnek, kérnek egy igazolást, és beleszólhatnak a mi legfontosabb belügyeinkbe, tehát olyan kérdésekbe, hogy Magyarországon mennyi adót fizessünk, milyen legyen a társadalombiztosítási szolgáltatás vagy akár milyen alkotmányt hozzunk mo st, milyen legyen a választási rendszer és még folytathatnám ezeket a nagyon fontos kérdéseket - az Országgyűlés gyakorlatilag teljes hatáskörét. Azt hiszem, hogy a magyarországi belső ügyeinket elsősorban azoknak kell eldönteniük, akik ebben személyükben érintettek. Szándékosan fogalmaztam így, és szándékosan nem azt mondtam, hogy azoknak, akik éppen Magyarországon laknak és tartózkodnak. Azt a kört meghatározni, hogy kik azok, akik ebbe a körbe beleférnek, nagyon komoly feladat, és nagyon komoly előkészít ő tárgyalásokat igényel, amelyeket ugyancsak a hétpárti tárgyalások során kell elvégeznünk. Nem szerencsés egyik véglethez való ragaszkodás sem. Nem szerencsés az, ha eleve azt mondjuk, hogy mindenki, aki jogilag magyar állampolgárnak számít, az beleszólha t a magyarországi belső ügyeinkbe, abba, hogy hogyan adózzunk és még folytathatnám az előbbi példákat, de ugyanakkor az sem szerencsés, hogyha a másik véglet működik, tehát a hatályos alkotmány maradna meg. Én úgy gondolom, hogy ebben a körben a reális, a valóban értékelhető gondolatokat, azokat a szempontokat, amelyek indokolttá teszik, hogy azok, akik a magyarországi választásokon részt vesznek, valóban Magyarországhoz kötődnek, valóban - elnézést a kifejezésért - méltóak arra, hogy a mi belügyeinkbe bele szóljanak, ezt a kört pontosabban meg kell határozni, mint a meglehetősen bizonytalan magyar állampolgársági fogalom meghatározásával. Ezért én óvnék mindenkit a végletektől. Óvnék attól, hogy azt mondja, hogy bárki, aki jogilag magyar állampolgárnak számí t, az minden bizonnyal a Salamonféle javaslatnak a támogatása kapcsán máris választhat Magyarországon, de óvnék attól is, hogy ezt túlzottan szűk körben fogalmazza meg. Ez nagyon komoly pozitív tárgyalásokat, a gondolatoknak az ütközését igényli, és mind a Salamonféle javaslat elfogadása óta, bizottsági elfogadása óta a sajtóban, mind pedig - egyébként én nem nagyon láttam még azokat a valóban nyomós érveket, amelyek ezt az összefüggést igazában igazolják - azt a személykört pontosan meghatározzák, hogy kik azok, akik igazában beleszólhatnak a mi belügyeinkbe, a mi belső magyarországi ügyeinkbe, akik esetleg már magyarul sem tudnak, megtehetike ezt, akiknek esetleg fogalmuk sincs arról, hogy Magyarországon milyen belső viszonyok vannak, megtehetike ezt, esetleg csak azért, mert valamiféle nosztalgia folytán kérnek egy igazolást arról, hogy a nagyapjuk valamikor Magyarországról kivándorolt. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez a kör nem csak azokat tartalmazza, akik politikai okokból távoztak Magyarországról, nem csak azokat tartalmazza, akiknek bármi ok miatt el kellett innen távozni a korábbi rendszer miatt, itt nem csak a politikai okokra gondolok. Magyarországon 1990 óta demokratikus többpártrendszer van. Senkit nem akadályoztunk meg abban, hogy például Mag yarországra visszatérjen, hogyha annyira fontosnak érzi a kötődését. Senkit nem akadályoztunk meg abban, hogy Magyarországon lakással rendelkezzék, miközben esetleg a világ más sarkán is lakik. De ezek mind csak szempontok, hangsúlyozom, nem kizáró szempon tok, nem meghatározó szempontok. De végig kell ezeket a szempontokat gondolnunk, és úgy kell meghatároznunk azt a kört, amely kör számára nagy valószínűség szerint az Országgyűlés kiterjeszti majd a választójogot, hogy ez a
