Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 17 (190. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP):
42 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlé s! Egyetlen ponttal kapcsolatban engedjék meg, hogy megerősítsem a Néppárt általam benyújtott javaslatát, amely sajnos ugyancsak nem nyert el bizottsági támogatást. A Felsőoktatási Tudományos Tanács összetételéről van szó. Az eredeti előterjesztő szerint ennek 29 tagja van. Megítélésem szerint a 224. számú javaslatról van szó. Nem, a lényeg nem a számok szaporításában van, a tagszámszaporításban, hanem olyan hiány pótlásában, ami feltétlenül orvoslást kíván. Jelenleg ugyanis sem a történelmi egyházaknak ni ncs képviselete ebben a meghatározó szerepű testületben, sem az alapítványi, illetve magánegyetemeknek, főiskoláknak. Továbbá egyetlenegy meghatározott hallgatói érdekvédelmi szervezet az, amelyik nevesítve szerepel. És mindennek az orvoslására mi létszám emelést javaslunk, de természetesen értelemszerűen átalakítható a tanács úgy, hogy az arányok megtartásával netán csökkenjen a számuk. De túl bonyolult lett volna a módosítványt úgy tenni meg. A lényege az, hogy a négy történelmi egyház felsőoktatási intéz ményei nyerjenek képviseletet, jelentősen emelkedjék a főiskolai hallgatók érdekvédelmi testületeinek a képviselete, és nyerjenek lehetőséget az alapítványi, illetve magánfelsőoktatási intézmények is, legalább minimális képviselethez. (18.20) Úgy gondolom, hogy ez feltétlenül mérlegelést érdemel, hogyha azt kívánják, hogy ez a testület ne egyszerűen verdikteket mondjon ki, határozatokat hozzon, hanem valóban egy mérlegelő, az érdekeltek szempontjait minden oldalról megtárgyaló testület legyen. Köszönöm szép en. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Én is köszönöm szépen. Megadom a szót Orosz István képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Két módosító indítványhoz szeretnék szó lni ebben a szakaszban. Az egyik a köztársasági elnök jogával kapcsolatos, amely úgy szól, hogy a köztársasági elnök kinevezi és felmenti a felsőoktatási intézményekben az egyetemi tanárokat, és megbízza és felmenti az egyetemek rektorait. Úgy vélem, hogy az európai gyakorlattól teljesen elüt az, hogy a köztársasági elnök kinevezési joga a nem állami felsőoktatási intézmények rektoraira is kiterjed. Végiggondoltuk egész Európát munkatársaimmal: talán a spanyol nem egyházi egyetemeken fordul elő az, hogy val amilyen joga az államelnöknek, illetve az uralkodónak, az adott esetben van az egyetemek rektorainak kinevezésében. Tudom azt, hogy az államelnöknek ez a jogosultsága abból fakad, hogy az alkotmányban szerepel az államelnöknek ez a joga. Úgy vélem azonban, a mérlegelésnél figyelembe kell venni azt, hogy amikor a most hatályos alkotmány megszületett, akkor nem állami egyetemek még nem voltak ebben az országban. Tehát a köztársasági elnök úr jogosultsága abból fakadt, hogy csak állami egyetemek voltak, és azó ta születtek egyházi egyetemek és egyéb olyan főiskolák, amelyek ebbe a körbe tartozhatnak. Tudom azt is, hogy az alkotmány módosítására moratóriumot hirdettünk. Mégis ezzel a módosító indítvánnyal szerettem volna felhívni a figyelmet arra, hogy az új alko tmány megszövegezésekor, ha lehet, az államelnöknek ez a jogosítványa maradjon ki az alkotmányból. Tudom, hogy jelenleg ez nem oldható meg, de ebből nagyon furcsa helyzetek adódnak, mondjuk, a Pázmány Péter Tudományegyetemnek most sincs rektora. Nyilvánval óan azért nincs, mert ez a katolikus egyház számára alapvető és döntő kérdés. Az általános vitában is elmondottam, hogyha a püspökök kinevezésében nem érvényesül az államnak az a joga, ami sajnos évtizedeken keresztül vagy korábban évszázadokon keresztül é rvényesült, akkor nem lenne helyes, hogyha ezt a jogot a rektorok kinevezésében a továbbiakban is fenntartaná. Tehát ez inkább javaslat az alkotmányozással kapcsolatosan. A másik a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, amiről Szabad György képviselőtársam is szólt. Módosító indítványunk, négy év indítványának a lényege tulajdonképpen az volt, hogy a törvény
