Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. EGERSZEGI LÁSZLÓ (MSZP):
395 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Balsai István felszólalását. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki felszólalni a vita e szakaszában? Megadom a szót Egerszegi László képviselő ú rnak, Magyar Szocialista Párt. DR. EGERSZEGI LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Ház! A szabályozási elvekhez többedmagammal benyújtottam egy módosító indítványt, amely az ajánlásban a 193. sorszámot viseli. Ez úgy szól, hogy a gazdaságiszociális érdekegyeztetés gara nciális okból nyerjen alkotmányos szabályozást. Az alkotmányelőkészítő bizottság, amint az látható az ajánlásból, nem támogatta ezt a módosító javaslatot. Miután az egyes pártok véleménye az alkotmányelőkészítés során ebben a kérdésben meglehetősen hullá mzó volt, ezért én azt gondolom, hogy ez a vita vagy az ezzel a kérdéssel kapcsolatos vita folytatható, egyáltalán van értelme e javaslat elfogadása érdekében szólni. Azért említettem meg, hogy hullámzó volt a pártoknak a véleménye, mert az előkészületek e gy korábbi szakaszában például az SZDSZ helyeselte azt, hogy a gazdaságiszociális érdekegyeztetés bekerüljön valamilyen formába az alkotmányba. Ugyanakkor az MDF és a Kereszténydemokrata Néppárt pedig nemmel szavazott. Ezek a vélemények megváltoztak közbe n, úgyhogy most az SZDSZ nem támogatja, ugyanakkor, legjobb tudomásom szerint, az MDF és a Kereszténydemokrata Néppárt véleménye kedvezően változott meg ebben a tekintetben. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném hangsúlyozni először is azt, hogy az általáno s vitában az előterjesztő és számos képviselő, több miniszter és exminiszter javasolta azt, hogy az érdekegyeztetés alkotmányos kereteit alakítsa ki az alkotmányozó. Másodszor az alkotmányelőkészítő bizottsághoz érkezett véleményeknek az egész sora vagy mondhatnám tömege - a munkáltatói szervezetektől a munkavállaló szervezetekig, a társadalmi uniótól az Iposszal bezáróan, a szövetkezeti érdekképviseleti szervektől a Társadalombiztosítási Önkormányzatig , több szakértő támogatta azt, hogy az érdekegyezte tés szerepeljen az alkotmányban. Ez, sajnos, úgy látszik, a Fideszre és az SZDSZre nem gyakorolt hatást. A benyújtott módosító indítvány is elég jól argumentált volt és érvekkel alátámasztott, ugyanakkor a Fidesz és az SZDSZ nem mérlegelte megfelelően eze ket az indokokat. Mindazokban a dokumentumokban, a parlament előtt szóban is gyakorlatilag minden érv elhangzott, ami alátámassza az érdekegyeztetés alkotmányos szabályozását. Úgyhogy én azt gondolom, hogy nincs is több érv, és nem is érdemes további érvek et keresni. Egy dolgot szeretnék csak megemlíteni, azt, hogy szociális elkötelezettségű, a társadalom részvételét igénylő és a társadalom igényeit tiszteletben tartó, a civil társadalomra odafigyelő párt nem mondhatja azt, hogy a gazdaságiszociális érdeke gyeztetés alkotmányos szabályozása szükségtelen lenne. Tisztelt Ház! Az alkotmányban vannak az elfogadhatóság szempontjából igen különböző kérdések és területek. Én azt gondolom, hogy az elfogadhatóság szempontjából az érdekegyeztetés kérdésének a rendezés e primér, a társadalmi berendezkedés lényegét érintő és meghatározó kérdés, igen lényeges a nép számára, ami végül is az alkotmányról dönteni fog. (18.10) Lényeges azért, mert én úgy hiszem, hogy ez a szabályozás biztosítaná azt, hogy a nép részt tudjon ve nni az ország ügyeinek az eldöntésében, és ezért kell ennek a kulcskérdésnek az alkotmányban szerepelnie. Az, hogy az alkotmány jogilag korrekt, az egy szükséges, de nem elégséges feltétele az alkotmány elfogadásának. És úgy látom, hogy az érdekegyeztetés megjelenítésével kapcsolatos igény a legerősebb társadalmi elvárások közé tartozik, amely az alkotmánnyal szemben fellépett, és ennek a hiánya, illetőleg ennek a rendezésének a hiánya szinte lehetetlenné teszi, vagy legalábbis kockáztatja az új alkotmány e lfogadását, a megítélésem szerint.
