Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
394 Úgy érezzük, hogy a jogalkotási jogkörre való felruházás általában a kölcsönös egyensúlyokon és a hatalmi ágak különböző elválasztását és ugyanakkor kölcsönös kontrollját is jelentő helyzethez kell hogy alapuljon. Természetes ezért, hogy a törvényhozásnak a kormány ellenőrzése tekintetében a törvényhozó által meghozott jogforrásoknak - akár az ors zággyűlési határozatot, akár pedig a törvény vesszük figyelembe , magasabb rendű jogforrási értéke van a kormányrendeletnek és így tovább, a kormányrendelettel nem azonos mértékben, de mégiscsak a jogforrások kritériumainak megfelelő módon szabályoz egyes jogviszonyokat. Nem látunk elegendő indokot, hangsúlyozom, arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökének az állampolgárok széles körére vonatkozó rendelkezéskibocsátási jogköre megadásra kerüljön. Nem hiszem, hogy van olyan területe az életviszonyoknak, amel y a Magyar Nemzeti Bank elnökének ilyen jogot kellene hogy biztosítson. Természetesen a Nemzeti Bank a hatáskörével és általános funkciójával összhangban, azoknak a feladatoknak eleget kell tennie. Eleget tud tenni anélkül is, hogy rendelkezés alkotási jog ával a jogforrásalkotók, jogforráskibocsátók körébe tartozzon. Ezért szeretnénk, hogyha felülvizsgálnák a pártok álláspontjukat, helyt adnának ennek az indítványnak és törölnék a jogforrások köréből a Nemzeti Bank elnökének ilyen jogosultságát. A másik, a mi ebben a körben a mi indítványunk lényegét érinti. Ez jogalkotási eljárásra vonatkozó szabályozás - egyébként logikus és megfelelő sorrendben történő szabályozás - egységét megtörő fejezetként. Nevezetesen az itt szabályozott 3. fejezet címe azt a jelenl egi címet viseli, hogy "A nemzetközi jog és a belső jog viszonya". Ez azonban, ami ezt követően megfogalmazásra került, nem a nemzetközi jog és a belső jog viszonyáról beszél, hanem arról az eljárásról beszélt, hogy mit kell a nemzetközi szerződésekkel kap csolatos jogalkotási eljárásban követni, milyen elveken alapuljon a jogalkotás, amikor a Magyar Köztársaság kormánya vagy bármelyik más erre jogosult szerve nemzetközi szerződéseket előkészít, megköt, azokat jóváhagyásra benyújt. A parlament és más tényező k ezzel kapcsolatban különböző jognyilatkozatokat tesznek, és ezt a belső jog részévé emelik. Nem szeretnék itt most részletesen kitérni arra a túlságosan is hosszú vitára, amely oda vezetett szerencsére, hogy a Magyar Köztársaság tervezett alkotmánya a du alista álláspontot foglalja el, és világosan akként rendelkezik, hogy miközben a Magyar Köztársaság elfogadja a nemzetközi jog általánosan ismert szabályait, és biztosítja a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját. Ezen közben természete sen rendelkezni kell arról, hogy egy megkötendő nemzetközi szerződés az alkotmánnyal össze nem egyeztethető rendelkezést ne tartalmazzon, illetőleg megkötésére csak az alkotmány módosításával egyidejűleg kerülhet sor. Ezt követően részletesen próbál egyfaj ta rendet teremteni abban a jelenleg kellően nem szabályozott kérdéskörben, amely a nemzetközi szerződések megkötését követő jogalkotási eljárást illeti. Beleértve a kormány, esetleg a köztársasági elnök és az Országgyűlés kompetenciáját. De semmiképpen ne m a nemzetközi jog és a belső jog viszonyáról van itt szó. Semmiképpen nem lehet ebbe beleérteni azt az egyébként előterjesztett indítványt, amelyet éppen Avarkeszi Dezső és Bihari Mihály képviselőtársaink terjesztettek elő, amely visszacsempészte volna, h a ezt a Magyar Demokrata Fórum akceptálta volna, visszacsempészte volna azt a monista álláspontot, amelyet már, úgy éreztük, hogy meghaladtunk, amikor a koncepció elfogadásra és beterjesztésre került, egyértelmű álláspontot tükrözte. Nagyon szeretnénk, hog yha a helyzet további egyértelműsítése érdekében a tisztelt előkészítő bizottság a cím megváltoztatásához hozzájárulna, mert így ez a cím és az alatta szabályozott rendelkezések, az a szöveg, amely a cím alatt elhelyezkedik, nem felel meg egymásnak, mert v alóban ebből a címből az következne, hogy itt most valamilyen formában a nemzetközi jog primátusát vagy valamilyen más jellegét kellene hogy elismerje az alkotmánykoncepció. De nem erről van szó. Még egyszer mondom, minden ilyen törekvést, ami ennek a rögz ített helyzetnek a megváltoztatását igényelte volna, nem támogatta a bizottság az arra vonatkozó döntéshozatali eljárásban. Ezért tehát még egyszer kérjük, hogy térjünk erre vissza, mert ez a fejezetcím így nem lesz adekvát az alatta szabályozott tartalomm al. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)
