Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP):
390 A probléma az, hogy az alkotmányelőkészítő bizottságban a felsorolt jogok túlnyomó többség e az államcélok között maradt, éspedig, az utóbbiakban említett jogcsoport tekintetében, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokraták Szövetsége vétója akadályozta meg azt, hogy az említett jogok az államcélok közül az alanyi jogok közé kerüljenek . A munkához való jog tekintetében egy kis előrelépés történt, éspedig az, hogy alanyi jog lett a munkához való jog elemei közül a foglalkozás és a munkahely szabad megválasztása. Nagyon jó, hogy ez alanyi jog lett, azonban ez rendkívül kevés ahhoz képest, amiket felsoroltam, és amiket a KDNP szerette volna, ha államcélból alanyi joggá válik. Államcél lett a minél teljesebb foglalkoztatás elősegítése. Ezt viszont helyeseljük, ezzel egyetértünk. Egyetértünk azzal is, hogy a pihenéshez, a szabadidőhöz, a mun kaidő ésszerű korlátozásához, a rendszeres fizetett szabadsághoz, a törvényes munkaszüneti napokra járó díjazáshoz való jog egészüljön ki a testedzéshez való joggal. Ezt a javaslatot mi támogatjuk. Természetesen azzal is egyetértettünk, hogy a szülőnek a g yermeknevelés módjának megválasztására irányuló joga alanyi joggá vált, a házasság és a család védelme pedig jobb pozícióba került, mert az államcélok közül az alapvető elvek című részbe helyeződött át. Sajnos azonban, mint mondtam, a felsorolt jogok túlny omó többsége maradt az államcélok között, és nem vált alanyi joggá. Mindezzel kapcsolatban ki kívánom emelni, hogy az emberi jogok egyetemes, nemzeti és nemzetközi rendszerét ma már, mint erre többen utaltak a felszólalásaikban, több generáció alkotja. A k lasszikus szabadságjogokon kívül, melyek többek között a szólásszabadság, a sajtószabadság, a gyülekezési szabadság és az egyesülési szabadság, tehát e klasszikus szabadságjogokon kívül az európai társadalomfejlődés során kialakult a gazdasági, szociális é s kulturális jogoknak egy olyan generációja, amely jogcsoport szervesen beépült a mai európai államok alkotmányába. Ez a jogcsoport, ez a rendszer, tehát a klasszikus és a szociális jogok együttvéve, az egyes alapjogtípusok alkotmányba kerülésének történel mi dátumától függetlenül, egységes és oszthatatlan, s azonos alkotmányos védelemben részesül, és közöttük például, alanyi jogi jellegükben nem is tehető különbség az alkotmány szintjén. (17.40) A gazdasági, szociális és kulturális jogok a XX. század elején fogalmazódtak meg alapjogként, tehát alanyi jogként, bíróság előtt kikényszeríthető jogként, az első szociális szellemű alkotmányokban. Jellemző e szociális jogcsoport léte az erős szociális beállítottságú és kultúrájú európai államokra. Az utóbbi évek al kotmányozása pedig már egyértelműen, az általam is említett, szociális jogok kiteljesedése irányában mutat Európában, és egyenértékű emberi jognak tekinti e jogcsaládot a nemzetközi jog és a nemzetközi dokumentumok is. A jelenlegi alkotmánykoncepció alapjo g katalógusában intézményesen sajnos leértékelődtek a második generációs jogok, tehát a szociális jogok. E jogokat általános államcélként fogalmazza meg az alkotmánykoncepció, ez pedig jogvisszavonást jelent, amit a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja szerint, az alkotmányozó nem tehet meg. Az ilyen megfogalmazás, tehát, a szociális jogoknak puszta államcélként történő megfogalmazása ellentétes, és szembemegy a nemzetközi alkotmányozási irányokkal, a különböző erre vonatkozó nemzetközi dokumentumokkal. Mindezek alapján a Kereszténydemokrata Néppárt határozottan igényli a szociális jogok alkotmányos diszkriminációjának a megszüntetését. Salamon László egy felvetésére szeretnék közben reagálni. Azt mondta, hogy a szociális jogok közül a szociális biztonság hoz való jog, véleménye szerint, nem fogalmazható meg alanyi jogként. Nos, véleményem szerint igenis megfogalmazható, különösen a koncepció szintjén megfogalmazható, hiszen most az alkotmánykoncepciójáról van szó. Az pedig egy más kérdés, hogy a végleges n ormaszövegben majd természetesen konkretizálni kell ennek a tartalmát, hogy mit értünk a szociális biztonsághoz való jogon. A Kereszténydemokrata Néppárt véleménye szerint itt az alapszintű szociális biztonsághoz és egészségügyi ellátáshoz való jogot kell alanyi joggá tenni, és a koncepcióban, a végleges normaszövegben pedig ennek a konkrét tartalmát kell megállapítani.
